Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Négyesy László: A vitézi rendről / 163. o.
s végül a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója /10. §). A hierarchia szabályait és ügyrendje megállapítását az alaprendelet a különböző szabályzatokra bízta. Az alaprendelet meglehetősen elnagyoltnak és súlyos ellentmondásokban szenvedőnek látszik. Az önmagában logikus, hogy volt katonák elidegenítési és terhelési tilalommal védett ingatlant kapnak katonai szolgálatuk fejében. Azok a további rendelkezések azonban, amelyek közszolgálatokat kapcsoltak a telekhez, a telek tulajdonosával szemben további erkölcsi-politikai tartalmú kötelezettségeket támasztottak, a hitbizományi birtok esetén szokásos elsőszülöttségi öröklési rendet az örökös alkalmassága vizsgálatától, s a vizsgálat kedvező eredményétől függően engedték érvényesülni, sőt rendelkezési és fegyelmi joggal rendelkező hierarchiát is állítottak a telektulajdonosok fölé - a jogszabályból nem magyarázható újdonságot jelentett. Ezek az alaprendeletből nem magyarázható újdonságok két okból eredtek. A Vitézi Rend szervezése idején, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely a katonai korlátozások körében azt is megtiltotta, hogy az országban olyan polgári szervezetek működjenek, amelyek fegyveres szervezetekké alakíthatók. 23 A rendi alapgondolat elválaszthatatlanul összeforrott a szomszédos államokkal szembeni fegyveres reváns gondolatával. E gondolat megvalósítását úgy szolgálta a Rend, hogy mind háború esetén, mind pedig a béke idejére egy paramilitarista elitszervezet kiépítésére törekedett. A békeszerződés rendelkezései miatt ezért a rendi alapgondolat és a rendi szervezet militarista vonásait rejteni kellett. A rendi szabályzatok és a rendi gyakorlat volt ehhez képest az, amelyben a rendi alapgondolat megvalósult. Az alaprendelet pedig lényegében ezt a rejtést teljesítette: az alaprendeletbe tehát "katonás" vitéz nem kerülhetett. Ezen túlmenően ebben a kezdeti időben általános tapasztalat volt a katonáskodás bármilyen formájától való idegenkedés. Erre tekintettel az alaprendeletből minden ilyen irányú vonatkozás hiányzik. Ennek a sajátosságnak volt a következménye az az akkori hiedelem, hogy a vitézi cím és a vitézi telek csak kitüntetés, csak jutalom. Az alaprendelet ellentmondásos szabályait azután a Kis Káték, az Országos Vitézi Szék által Az idevonatkozó tilalmakat a magyar törvénytárba 1921.: XI. tc.-ként felvett trianoni békeszerződés II. fejezete tartalmazta. 173
