Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A vitézi rendről / 163. o.

az adományozás, illetve alapítás érvényességét az államfő hozzájárulásától téve függővé. Az ilyen módon rendelkezésre álló ingatlant, a vitézi telket "a magyar állam védelmében kitűnt feddhetetlen honfiak a haza el nem múló hálája jeléül" /l.§/ kaphatták azzal a feltétellel, hogy az ingatlanhoz "meghatározott közszolgálatok" teljesítésének kötelezettsége fűződött. A vitézi telek és felszerelése elidegenítési és terhelési tilalom alatt állott /3. §/. Szükséges és hasznos beruházások céljaira kivételesen megterhelhető volt a telek, de csak altruista hitelintézet kölcsöne biztosítékaként. Ilyen esetben a hátralékos törlesztő részletek behajtása végett zár alá volt vehető, ha más úton a behajtás nem volt eszközölhető, vagy a Vitézi Szék nem vette zár alá. Különös méltánylást érdemlő esetben a Vitézi Szék a telek bérbeadását is engedélyezhette, de csak olyan személy számára, aki annak átvételére az alaprendelet szerint alkalmas volt. Öröklés esetén a vitézi telek osztatlan egészben csak egy olyan utódra szállt át, aki az átvételre alkalmas volt. Nem volt alkalmas a vitézi telek átvételére az, aki szellemileg, vagy fizikailag képtelen volt a közszolgálat ellátására, vagy erkölcsileg megbízhatatlan volt. A vitézi telket az örökhagyó elsőszülött alkalmas fiúivadéka igényelhette. Ha ilyen nem volt, vagy ez a telket nem igényelte, akkor az előd fiágából származó alkalmas férfi rokon igényelhette az elsőszülöttségi rend szerint. Az örökhagyó alkalmas fiúörökös hiányában végrendeletében nőleszármazója férjét, vagy férjjelöltjét is kijelölhette utódnak. E végintézkedés érvényességéhez az államfő hozzájárulása kellett. Ha az igénylő az alkalmasság megállapításához szükséges életkort még nem érte el, akkor a vitézi telek haszonélevezete illette meg a Vitézi Szék felügyelete alatt. Azt, hogy az özvegy, valamint a telektulajdonossal szemben törvényes eltartásra jogosultak mennyiben és milyen mértékben követelhettek tartást, a Vitézi Szék különösen annak méltányos figyelembevételével döntötte el, hogy a vitézi telekhez kapcsolódó közszolgálatok teljesítése hátrányt ne szenvedjen /4. §/. A vitézi telket a tulajdonosa két módon veszíthette el. 0 és leszármazói végleg elveszítették a telket és az az államra szállt vissza, ha a telek tulajdonosa 1./ hazaárulást követett el, 2.1 ha a vitézi telek átvételekor letett esküjét megszegi, 3./ ha a tulajdonos halála után nincs alkalmas örökös vagy az a telket nem igényli /ezek az államra szállás esetei: 5. §/. A vitézi telek elveszítésének másik módja, amikor a vitézi telek még a tulajdonos életében alkalmas utódjára száll át, ami akkor következik be, ha a telek tulajdonosa 17 a vitézi telekhez fűződő közszolgálatokat egyáltalán nem, vagy nem híven teljesíti, illetve ezeknek a közszolgálatoknak a teljesítésére 171