Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes 1883 - Budapest 1969) / 143. o.

Közülük Alexander Imre 205 szavazatot szerzett, míg a másik két pályázóra csak kilencen, illetve öten adták szavazatukat.

5 Alexander 1913-ban a tiszteletbeli főszolgabírói címet is megszerezte, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy kiemelkedő szaktudását a vármegye vezetése már pályája kezdetén elismerte. 1916-ban a hivatali ranglétrán ismét emelkedett, amikor a törvényhatósági bizottság vármegyei Il-od főjegyzővé választotta.

6 Alexander Imre már az 1910-es években is a megye gazdasági fejlesztése területén bizonyult a legtevékenyebbnek. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egyik legjelentősebb pénzintézetének, a Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár Rt.-nek 1914-ben választmányi tagjává választották.

7 Alexander Imrét az I. világháború idején, 1915-ben a katonai szolgálat teljesítése alól felmentették, mivel a megyei közigazgatásban vezető tisztséget töltött be. Ez az időszak a magánéletében is jelentős változásokat hozott. 1915. július 27-én a szolnoki református templomban Jelenek Ilonával házasságot kötött. Mivel menyasszonya evangélikus családból származott, a görög keleti vallásról előzetesen ő is áttért az evangélikus hitre. Alexander Imréhez a protestáns vallás egyébként is közelebb állott, mint a görög keleti hit. Ugyanis édesanyja révén már gyermekkorában református neveltetésben részesült. Leánytestvéreit pedig reformátusnak is keresztelték. Alexander Imre és Jelenek Ilona ötvennégy éven át tartó boldog házasságából 1916. augusztus 10-én egy leánygyermek született, Alexander Magdolna, későbbi férjezett nevén dr. Borsay Györgyné.

8 Alexander Imre vármegyei szolgálata a Tanácsköztársaság idején átmenetileg megszakadt. A főjegyző a rövid életű kommunista hatalommal szembehelyezkedett és az 1919. május 2-án kitört szolnoki felkelésben a Fehér Gárda tagjaként fegyveresen harcolt a Szamuely-különítmény ellen. A túlerő elől a Fehér Gárda tagjai, köztük Alexander Imre is, a Tiszántúlra menekültek, és a román királyi hadsereg fogságába estek. A városban rekedt fehéreket, szolnoki vagyonos polgárokat, tisztviselőket, a Vörös Hadsereg fellázadt tisztjeit és katonáit, egyes adatok szerint 32, más források szerint 52 személyt Szamuely Tibor kivégeztetett.

9 1919-ben a vörös terrornak Dunapataj után Szolnokon estek a legtöbben áldozatul. A temető árkában agyonlőtt fehérek SZML Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve 1910/683. sz. SCHEFTSrfC Gy. 1935. II. köt. 199. p. SZML Törvényhat. Biz. jkv. 1914/338. sz. Dr. Borsay Györgyné szóbeli közlése. SZML Szolnok város polgármesterének iratai 24718/1939. 145