Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Babucs Zoltán: Jászkun csapattestek 1848/49-ben / 121. o.

kiválóan helytálltak, veszteségük a golyózápor ellenére csak 3 ló volt. Egyik főtisztjük, Fáy Béla alszázados alól kilőtték lovát, s kardját kétszer is kiütötte jobbjából a golyó.

79 Az augusztus eleji, Dunántúlra irányuló kitörés során 6 szakasz Lehel-huszár is részese volt a sikeres hadmozdulatnak.

80 A függetlenségi háború utolsó lovassági összecsapását a Lehel-huszárok hajtották végre Hetény mellett 1849. szeptember 5-én, mikor is 3 század kozákot kergettek meg. A 2 osztály Lehel-huszár (1849. szeptember 6-án a Noszlopy-féle somogyi huszárokat - 134 fő- a Lehel-huszárok 2. osztályába sorolták, Csomortányi Lajos őrnagy alá). 1849. október 2. után a komáromi várőrséggel egyetemben tette lábhoz a fegyvert.

81 A fentiekben bemutatott csapattestek mellett másutt is szolgáltak jászkunok kisebb-nagyobb arányban. A legények nagyobb része huszárnak csapott fel, hogy az Isten a jászkun "gyereket" lóhátra teremtette. A kerületek zúgolódásuknak adtak több ízben hangot, mikor a honvédgyalogsághoz akarták elvinni fiaikat, ".... ők inkább kést szúrnak magokba, mintsem bakancsot viseljenek...".

82 Őseink büszkék voltak lovas mivoltukra, "... Nem is adná a jászkun kerület széles e világért, hogy magának két lovas ezrede van, a nádori és Lehel huszár ezred. - a hadügy ministerhez felírtunk, hogy a mérték iránt ne legyen oly szigorú... hiszen a kun gyerek 5

1 -on alul is megüli a lovat, mintha csak belőle nőtt volna ki. "

83 A honvédzászlóaljak közül az 1. és 2. (pesti) és a 25. számúakban katonáskodtak véreink.

84 1848 késő őszétől több huszárezred tartalék százada is állomásozott a Jászkun Kerületben. Ekkor került nagyobb számban jászkun újonc az 5. SZINNYEIJ. 1887. 163-164. p. Uo. 171. p. Uo. 306., 314. és 411. p. MOL Országos Nemzetőrségi Haditanács 1848:63. 1848. június 23-i ülése. Közlöny 1848. XII. 7. A jászkerületi Honvéd egylet 1848/49 évi Szabadság és alkotmány védőinek névjegyzéke (1869. Jászberény) adatai alapján. Bővebben: BABUCS Z. 1995. 74-81. p. 139