Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Az 1831. évi kolerajárvány a Jászságban / 81. o.
tevékenységét tovább folytassa. Később újsághírből arról nyert bizonyságot, hogy jó módszerhez folyamodott, mert a németországi és orosz orvosok is ezt a módszert alkalmazták. Folyton tanította az embereket az utcán és templomban egyaránt. Meggyőződése volt, hogy aki hideg vizet kap, nem fogad szót, az meghal, aki ellenkezőjét teszi meggyógyul. Miben is állt konkrétan az O módszere. 1., Ha valaki szédült, keze, lába ellankadt, émelygett a gyomra vagy hasmenése volt haladék nélkül lefekvést ajánlott. 2., A beteget melegen betakarta csak az orra látszott ki. 3., Kötést készített, fodormentát (herba mentae crispae), istenfát (herba abrotani), zsályát (herba salviae), bozsikát (herba saturea) úton termő mályvát összevagdalt, forró vízzel leöntötte, majd két ruha közé helyezte. A ruha egyik oldalát forró borral lelocsolta, majd ezt a beteg gyomrára kötötte és ismét jól betakarta. 4., Italt is mindjárt készített, ami fodormenta vagy bodzavirág, vagy székfüvirágból készült és jó melegen adta a betegnek. 5., Ha szomjas volt a beteg árpát főzetett és annak levét adta melegen, ha éhes volt meleg levest főzetett és erre is árpalevet adott. 6., Jól kiizzasztotta a beteget, a ruhaneműt, ágyneműt folyamatosan cserélték és amikor nem kellett izzasztani, jó melegen öltözve felkelhetett. Ekkor kaphatott megint meleg levest és egy kevés bort. Sok betege, aki reggel rosszul lett és a fent leírt módszert alkalmazta nála estére már fent járkált a házban. 7., Fogadott két asszonyt és kitanította az ápolási módra. Amelyik betegük felgyógyult azért 8 garast kaptak, ha meghalt akkor semmit sem. Ezek az asszonyok segítettek a betegek felkeresésében is, mert az emberek sokszor titkolták a betegséget. 8., Súlyosabb esetekben a beteget "párgoItatta", másokat fürdette. Miből is állt a párgolás? Lugzót vitt be a házba, melybe egy kis széket helyezett el. Erre ültette a beteget. A lugzó aljába három meleg téglát rakott, erre egyenlő arányban elegyített ecetes-pálinkát öntött és azután betakarta a beteget. A tüzes tégla berakását és a locsolást addig végezte, amíg a beteg izzadásba nem jött, azután megtörölte, lefektette és a fent leírt kötést tette a gyomrára. Párolgást úgy is lehetett előidézni, hogy akácfa növéseket kellett vagdaltatni, vízbe megfőzni és a lugzó edénybe forrón önteni. 9., Hasznosnak bizonyult az akácfa növésekkel forralt vízből készített fürdő, de a szagos füvekből készített fürdő is. 10., Ha görcsöket érzett a beteg egyenlően vegyített kámforos ecetet és pálinkát, ezzel dörzsölte a beteg kezét és lábát, néha az egész testét. 109