Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: Az 1831. évi kolerajárvány a Jászságban / 81. o.

Jász Alsó Szent György, Apáti, Ladány, Kisér 1., A múlt esztendei szűk termés, az aratásig pedig igen sanyarúan voltak kénytelenek élni. 2., A nyári betakarítás során sokan a mezőn haltak meg, kiknek orvosi segítséget nyújtani nem lehetett. 3., Az orvosoktól és orvosi szerektől való idegenkedés. Akik ezt nem vették igénybe hamarabb a halál prédájává váltak. 4., A kolera hirtelen nagy támadása, ezért elég segítséget az embereknek nyújtani nem lehetett. Különösen érvényes ez Jász Alsó szent Györgyre és Ladányra

. Szent Györgyön különösen nem hittek a figyelmeztetésnek, csak ámításnak vélték és a rossz nyári gyümölcsöket minden figyelmeztetés ellenére fogyasztották. Az orvosi utasításokat nem tartották be. Házi orvosságokat adtak a betegeknek, azt is rendszertelenül. A betegekkel nem úgy bántak, ahogyan kellett volna, sokszor a ragálytól félve a segítségnyújtást mellőzték, orvos pedig nem volt elegendő. Ladányon

: Féltek,. hogy a betegség ragályos, kevés volt az orvos. Orvoslás módjának tudatlansága, a betegek későn fordultak orvoshoz. A helység földrajzi fekvése lapályos, posványos, alacsony nedves lakóházak. Az orvoslás módját illetően Apát in és Ki seren

, ahol alkalmas, kitanult seborvosok voltak, azok eleinte a felsőbb rendelések szerint bismuthot alkalmaztak, de igen kevés betegnél, hanem inkább a község által felfogadott asszonyok segítségével gyakorolták az orvoslást, más patikaszereket is használva. Alsó Szent Györgyön szintén bismuth volt először, majd más orvosi szereket is használtak és a Morvai-féle gyógymódot alkalmazták. Jászladányon

: A betegség kitörése idején a városnak egy igen öreg, kevés ismerettel rendelkező orvosa volt. A helyi plébános javaslata szerint kámforos pálinkát alkalmaztak, melyet kismértékben fogyasztottak és a testet is azzal dörzsölték be. Később alkalmasabb orvos került a városba és a Morvai-féle gyógymódot alkalmazták. Állítása szerint a meghaltaknak csak 2/3-a volt kolerás a többiek más betegségben haltak meg. Jászárokszállás és Jászdózsa helyzetének értékelése: 1., Az 1830-as év szűk gabonatermése a lakosok szűkölködése. 1831-ben az éretlen gabonát levágták, szárították, azt fogyasztották. 2., Az időjárás, hideg, meleg hirtelen változása, melyhez nehezen tudtak alkalmazkodni az emberek. 107