Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek történetéből 1501-1597 / 357. o.

5. II. Ulászló király parancsa a budai káptalannak, hogy vizsgálja ki a tiszafürediek Egyeken való hatalmaskodásának körülményeit és tegyen jelentést 1511. november 24. [II.] Ulászló, 2 Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, stb. királya a budai egyház káptalanjában lévő híveinknek üdvözlettel és kegyesen; előadatott nekünk a tisztelendő egri egyházmegyei káptalanunkban lévő híveink személyében, miszerint Mindenszentek körül [1511. november 1 körül], most a közelmúltban, Szentiványi Nehéz [Nehéz de Zenthlwan] János és Palotai Horváth Marigity [Horwath Marygity de palotha] Gáspár - a tisztelendő Thurzó Zsigmond úrnak, a váradi egyházmegye püspökének a Bihar vármegyében lévő Füred nevezetű falubirtokába 3 állított tiszttartói [in possessione sua fyred vocata in Comitatu Bihoriense existente constituti], ugyanannak a [Thurzó] Zsigmond úrnak 4 különös megbízása és parancsa alapján a kivezényeltekkel és kirendeltekkel; - tudniillik a ládányi nemes Szaniszló [Nobili Zanyszlo de Ladán] 5 Lászlóval, ugyanannak a Nehéz Jánosnak és Horváth Gáspárnak bizonyos familiárisaival 6 Hámos [hámos] Balázzsal és a másik Balázzsal Ispán [nevezetűvel]; nemkülönben a neki [Thurzó Zsigmond püspöknek] alávetett Szigeti [Zygethy] Balázzsal, Nagy [Nagh] Illéssel, Tőrös [Thewrews] Mátéval, Bacsó [Bacho] Alberttal, Lukácsi [Lwkachy] Péterrel, a hasonlóképpen Lukácsi 2,5 oklevélsort hagytunk ki, amelyek a budai káptalan 1511. december 19-én kelt nyomozati jelentésének bevezető sorait tartalmazzák. II. Ulászló 1490. július 15. és 1516. március 13. között volt Magyarország királya. Tehát biztos, hogy Tiszafüredről van szó - amely ekkor Bihar vármegye enklávéja - erre az Egyekhez való viszonyítás lehetősége ad garanciát. Thurzó Zsigmond választott váradi püspök 1506. február 5. és 1507. április 22, kinevezett püspök pedig 1507. április 22. és 1512. között volt. Nagy valószínűséggel a mai Püspökladányról van szó. A familiáris a földesúr családjához tartozónak tekintett nemes, vagy nemnemes, aki hűséggel és különféle, nem jobbágyi szolgálatokkal "fizetett" urának. Szolgálataiért birtokot nem kapott és adómentes volt. 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom