Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

kapcsolatba hozható valamennyi „bűntett" a hadi törvények hatálya alá esik. A magyar országgyűlésben ugyanis október 8-án ismertették az uralkodó október 3-i manifesztumát, amellyel az országgyűlést feloszlatta, és Jellaöic altábornagyot nevezte ki Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokává és királyi biztosává. Minden olyan katona, aki ezt követően a magyar seregben szolgált, fegyveres lázadás bűntettében elítélhető volt.

101 Az 1849. április 14-i trónfosztás, ill. függetlenségi nyilatkozat kihirdetése pedig a felségsértés bűntettét alapozta meg az érintettek esetében. Ennek alapján a megtorlás a forradalomban ill. szabadságharcban résztvevőknek szinte teljes körét érinthette - értelmezéstől függően. A péterváradi rendkívüli haditörvényszék Kiss Pál perében az aradi haditörvényszékhez hasonlóan járt el. Az osztrák katonai büntetőbíráskodás értelmében a tárgyalást vezető hadbíró egy személyben látta el a vizsgálóbíró, az ügyész és a védő szerepét is. A haditörvényszék tagjai közül rendszerint csak ő rendelkezett jogi végzettséggel.

102 Az aradi tábornokok esetében Ernst törzshadbíró, Kiss Pál perében Fritz törzshadbíró látta el ezt a feladatot. Kiss Pált először 1849. szeptember 14-én, egy héttel a vár átadása után hallgatták ki, ezt követően pedig 1849. november 24-én tett vallomást a haditörvényszék előtt. (1. sz. melléklet)

103 Mint Aradon, esetében is ún. „sommás" azaz gyorsított eljárásra került sor, tanúkat nem hallgattak meg, bizonyítékul a közben beszerzett iratok szolgáltak.

104 Kiss Pálnak tárgyalása idején már bizonyára tudomása volt az októberi kivégzésekről, kegyetlen ítéletekről, a tábornokok, köztük két közvetlen tiszttársa, Damjanich és Leiningen tragikus sorsáról. Bár a komáromi várvédők és Klapka számára biztosított amnesztia jelenthetett némi reményt számára, valójában igen nehéz helyzetben volt. Esetében ugyanis a fegyveres lázadásban való részvétel és a felségsértés amúgy is súlyos vádpontjait olyan további terhelő vádak súlyosbították mint Újvidék bombázása, Kuzmanek törzsfoglár és társainak kivégeztetése, valamint a hadipénztár nem megfelelő kezelése.

105 101 HERMANN Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849-1851. In: Mátrai Tanulmányok. Gyöngyös, 1995. 124-128. 102 KATONÁT. 1983.353. 103 HL III. A-C. Just. Sect. 1849. 11/17.

1. Summanischer Verhör (1. melléklet) 104 Uo. Vö.: KATONA T. 1983. 354. 105 HL III. A-C. Just. Sect. 1849. 11/17. II. Votum informativum (2. melléklet) 87