Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

A vár helyzetében akkor történt változás, amikor Jellacic csapatait átszervezve június elején átkelt a Duna bal partjára, és június 9-én Újvidékre érkezett, hogy körülzárja Péterváradot. Ehhez megkísérelte az Újvidék és a vár között lévő híd lerombolását.

84 Kiss Pál nemzetőröket helyezett el a hídsáncokban, akik sortűzzel fogadták Jellaöic csapatait, mire ő ágyúval kezdte lövetni a hidat. Kiss Pál a csapatok közeledését látva június 12-én parancsot adott Újvidék bombázására, aminek következtében a város csaknem teljesen leégett. Jellaöic visszavonulásra kényszerül, miközben Kiss Pált barbárnak nevezte.

85 A kormánynak tett jelentésében Kiss Pál azt írta, kénytelen volt a várost bombáztatni, hogy a hajóhidat megmentse.

86 Újvidék bombázása ugyancsak súlyos vádpontként szerepelt később a haditörvényszéki tárgyalásán.

87 Jellaöic első alkalommal június 17-én szólította fel a vár védőit az erőd átadására. Ezt követően június 28-án Joseph Puffer ezredes, majd június 29-én ismét Jellaöic intézett felhívást a megadásra, ezekre azonban nem érkezett válasz.

88 Időközben a tavaszi hadjárat sikerei láttán Ferenc József császár 1849. május l-jén I. Miklós orosz cártól kért katonai segítséget a szabadságharc leverésére. Június közepén Paszkevics tábornagy vezetésével 200 ezer főnyi orosz sereg tört be Magyarországra. Bár a magyarok továbbra is elszántan harcoltak, helyzetük egyre inkább kilátástalanná vált. A többszörös túlerő és a súlyos katonai vereségek nyomán Görgei 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz csapatok előtt.

89 Ezt követően már nem volt komoly ellenállás az országban. 1849. augusztus 17-én Damjanich Arad várát átadta az orosz csapatoknak.

90 Utolsóként három vár maradt a magyarok kezén: Munkács, Komárom és Pétervárad. A munkácsi várőrség augusztus 26-án kapitulált, s Újvidék felől 84 HERMANN R. 1996. 181.; THIM József: Az 1848-49. évi események. In: Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. Zombor, 1896. 547. 85 Uo. 86 ÉRDÚJHELYI Menyhért: Újvidék története. Újvidék, 1894. 338. 87 HL III. A-C. Just. Sect. 1849. 11/17, (2., 3. melléklet) 88 Uo. Iratjegyzék a haditörvényszéki tárgyaláson bemutatott dokumentumokról. 89 BERTÉNYI Iván - GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története. Bp. 1992. 386-387. 90 HERMANN R. 1996.331. 84