Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Kiss Pál honvédtábornok (1809-1867) / 59. o.

szerepe volt az ütközet során.

46 Földváry a 3. zászlóalj parancsnoka volt, s látva a hídon a két zászlóalj megtorpanását, a 9. zászlóalj zászlaját fölkapva rohamot vezényelt, s őt követte a hídon át mindkét zászlóalj. Görgei maga is megörökítette emlékiratában a csatának ezt a válságos jelenetét: „ Vetélkedve indultak ezután a nevezett zászlóaljnak csapatai zárt rendben a híd visszahódítására, de ahelyett, hogy átrohantak volna rajta, a híd innenső végénél, amint összeértek, versengésből összekaptak A 9. honvédzászlóalj a 3. zászlóaljtól és fordítva, erőszakkal el akarta vitatni az elölrohanás tisztességét. Szerencsére a 3. zászlóalj parancsnoka hirtelen véget vetett a nemes vetélkedésnek egy rögtönzéssel. Gyors elhatározással kezébe ragadta a 9. zászlóalj zászlaját, az ellenséges kartácstűzön keresztül átvágtatott vele a hídon, s a következő pillanatban a haragos zászlóaljak együtt rohantak utána a maga vitéz őrnagyával a 3., a maga zászlóaljának a 9. honvédzászlóalj. "

47 A katonai vezetés a tápióbicskei csatát követően rendelkezett úgy, hogy az addig a 9. zászlóalj által hordott vörös sapkák viselése ezentúl a bátorság elismeréseként kerüljön bevezetésre, amit csak a hadsereg főparancsnoksága engedélyezhet.

48 Viszályuk és vetélkedésük ellenére Leiningen nagyra becsülte Kiss Pált bátorságáért. 1849. március 31-i feljegyzésében így ír róla: „Mint már mondtam, egyike volt legjobb katonáinknak, vitéz és elszánt, amellett önálló. " Kiss Pál egyéb tulajdonságairól azonban már sokkal lesújtóbb véleménye volt az arisztokrata származású tisztnek: „De modora igen visszataszító volt. Szörnyű irigy lévén nem tudta elviselni, hogy mást dicsérjenek az ő jelenlétében anélkül, hogy őt is említsék, amellett igen hirtelen haragú, mi az ideges, epés temperamentumnak természetes tulajdonsága. - Csata után nem volt nyugta, míg mindenki nem tudta, mit tett. De mind e hibájával tisztességes, megbízható férfiú volt, kit tisztelnie kellett még annak is, kit rossz társadalmi modora és becsvágya elidegenített tőle. "

49 46 Közlöny, 1849. április 11. 47 GÖRGEY A. I. 1988. 448-449. 48 Közlöny. 1849. április 11. 49 KATONA T. 1983. 185.; Idézi: VADÁSZ I. 1998. 69-70. 72