Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

Ilyenek voltak egyebek között a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai, a szakszervezetek, de a szabadművelődési tanácsok tagjai lettek az egyházak képviselői is. Az országos tanács és a megyei (kerületi) bizottságok megszervezésében a szak-, vagy szakmai, a nevelési mellett létrehozták a politikai bizottságokat, amelyek tartalmilag és formailag a demokratikus tevékenység biztosítékai voltak. Megyei szinten a VKM által kinevezett szabadművelődési felügyelő, helyileg pedig ügyvezetők végezték az iskolán kívüli művelődéssel összefüggő szervező, irányító feladatokat.

116 1948-ban újjászervezték mind az országos tanácsot, mind a megyei (kerületi), helyi bizottságokat. E testületekből azonban kimaradtak az egyházak képviselői (tekintettel a római katolikus egyházzal kialakult feszült viszonyokra), és a megszűnt vagy megszüntetett szervezetek, egyesületek, társaságok, - ugyanakkor képviseletet nyertek az újabb, vagy a pártegyesülés után elfogadottnak ítélt képződmények. Változott az országos és megyei tanács struktúrája is, nevezetesen, mindkét szinten a korábbi három helyett kettő, ún. kulturális és népművelési bizottságot hoztak létre.

117 Az 1949-es országgyűlési választásokat követően a közművelődés irányítása a népművelési miniszter hatáskörébe lett utalva. Ehhez igazodva létrejött az Országos Népnevelési Bizottság, a megyei és helyi irányítást a népművelési ügyvezetők végezték. Lehetővé vált az is, hogy járási ügyvezetőséget szervezzenek.

118 Az 1949-ben bekövetkezett szervezeti változásban már az Alkotmánynak is szerepe volt. Az Alkotmány ugyanis megfogalmazza, hogy "... biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez való jogot", amit a népművelés kiterjesztésével, általánossá tételével, anyagi támogatással kíván megvalósítani. A művelődéshez való jog kiterjed nemcsak az iskolarendszerű oktatásra, hanem a felnőttek továbbképzésére is. Az Alkotmány egyúttal - többek között - a dolgozók kötelességévé is tette "... műveltségük gyarapításáét.

119 12.100/1945. (X. 14.) VKM sz. rendelt; 720/1946. (I. 24.) M.E. sz. rendelet. 12.250/1948. (I. 9.) VKM sz. rendelet; 10.640/1948 (X. 20.) Korm. sz. rendelet. 4.320/1949. (XI. 18.) M.T. sz. rendelet. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, 1949. 48, 59. §. 341