Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.
némi személyi változással 8 főre nőtt tagjainak száma, s ezzel eléggé stabil testületté vált. A bizottság elnöke újságíró, tagjai: 2 tanító, 2 tszcs-tag, 2 gyári munkás, 1 plébános, - valamennyien a Megyei Tanács tagjai. Tevékenységi körét albizottságok alakításával és szakértők bevonásával szélesítették. Ezek a következők voltak: Könyvtári albizottság, elnöke vasgyári élmunkás Művészeti albizottság, elnöke textilgyári munkás Oktatási albizottság, elnöke tanító Film albizottság, elnöke tszcs-tag Kultúrotthon albizottság, elnöke tszcs-tag, országgyűlési képviselő Az albizottságok tagjainak összlétszáma 26 (6 tanácsi dolgozó, 5 gyári munkás, 5 DISZ-, 5 MNDSZ-, 5 MSZT-aktivista). Szakértőként a munkában részt vettek 10-en (2 hivatásos művész (?), 2 festő, 5 színművész és a színház rendezője). A korabeli értékelés sajnálattal említi meg azt, hogy a DEFOSZ nem képviselteti magát, a DISZ részvétele pedig teljes mértékben formális. 14 A bizottságok összetétele jelzi a meghirdetett kulturális forradalom fő irányait, azt a törekvést, hogy az átfogja a társadalom egészét, irányítását pedig olyan személyek végezzék, akik az adott politikai rendszernek megfelelnek, mert ők a jövő emberének megtestesítői. A szakértők bevonásával az adott időben a szakmai hozzáértést pótolták. Egyébiránt az volt az elképzelés, hogy a megyei bizottsági szisztémát alsóbb szinteken is megvalósítsák, azonban ez csak lassan és kis részben sikerült. Pedig az albizottságok igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni. Rendszeres helyszíni tanácsadással szolgáltak, csoportokat, tanácskozásokat, bizottsági üléseket, rendezvényeket látogattak. Munkaterv-javaslatokat készítettek bizottságoknak, kultúrotthonoknak, kultúrbrigádoknak stb. A megyei értékelés szerint 1951. második negyedévében a könyvtári albizottság ért el legjelentősebb eredményt: felülvizsgálta az üzemi könyvtárak 50 %-ának tevékenységét, "5 könyvankétot, 3 könyvkiállítást rendezett, 13 községben pedig utcánkénti csoportos könyvolvasást" tartott. 15 A népnevelés, népművelés célját 1950 őszén így fogalmazták meg a megyére vonatkozóan: "... kultúrpolitikai nevelőmunkánkat a dolgozók szocialista szellemben való ... átnevelésére kell átállítani, vagyis a napi 14 SZML Népm. O. ir. 1027-J-3-48/1951. 13 Uo. 283
