Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.
össze. Erre a funkcióra a korábbi csoport és egyéb érdekek alapján létesült művelődést, szórakozást biztosító épületek, helyiségek nem voltak alkalmasak. Mindez érthetővé teszi azt, ha a megyei döntés helyi teljesítése meglehetősen akadozott. Az egyesítés érdekében a különböző fenntartók, működtetők sem mondtak le könnyen önálló öntevékeny csoportjaikról. Igaz, az adatok arra utalnak, hogy e csoportok jelentős része csak névlegesen működött. 1950 májusában a kimutatás szerint összesen 768 kultúrcsoport volt, színjátszó - 420, énekkar - 120, zenekar - 24, népi tánc -120, bábcsoport - 42. 1951 elején az előbbi adatokkal szemben a tél és tavasz folyamán rendezett különböző kulturális bemutatókon viszont mindössze 223 csoport vett részt (színjátszó - 169, énekkar - 74, népi tánc - 117, bábcsoport - 7). 10 A kultúrotthonok működésére, fenntartására csak 1951 júliusában született minisztertanácsi rendelet [136/1951. (VII. 4.) MT. sz. r.] 3 amelynek végrehajtását a népművelési miniszter 1/1952. (I. 23.) számú rendelete szabályozta. Az feltétlenül meglepő, hogy a kormányszintű döntés ezen a téren elég későn született meg, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy erre az időre a különböző hagyományos közművelődési tömörüléseket felszámolták, úgy a szabályozás egyszerűbb feladatnak tűnt. A rendeletben már mindössze három típusú kultúrotthon szerepelt, nevezetesen: tanácsi, vállalati és szakszervezeti. A döntés kötelező jelleggel nem írta elő a kultúrotthonok létesítésének feladatát egyik típusban sem, de az intézmény feladatául "... a dolgozók művelődésének, politikai, kulturális, szakmai és művészeti nevelésének és szórakozásának" elősegítését jelölte meg. Ez pedig olyan feladat, amely elől politikai szempontból nem lehetett eltekinteni. Az eredmények a kezdeti időszakban eléggé szerények. 1951 novemberében mindössze 36 községi, városi és 11 üzemi kultúrotthon volt a megyében. A népkönyvtárak szervezése eredményesebb, mivel azok száma elérte a 108-at, bár az egy könyvtárra jutó kötetszámot csak 240-re tudták növelni. A kultúrotthonok dolgához pedig hozzá kell tenni, hogy azzal az MTVB megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott kezdetben. Az 1950 októberében hozott határozat végrehajtásának a kérdése ugyanis 1951. május 2-án ismét napirendre került, ahol csak szerény eredményről lehetett számot adni. Ezért a VB utasította a népművelési alosztály vezetőjét, hogy "... adjon ki ismételt utasítást a kultúrotthonok szervezésére. A kultúrotthonnal rendelkező községek június 15-ig szervezzék meg a ... vezetőséget, amelynek élére lehetőleg Vb-tagot SZML MTVB jkv., 1950. okt. 10., MTVB Népművelési Osztály iratai (Továbbiakban: Népm. O. ir.) 1027-J-3-48/1951. 281
