Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

menyeket teremtett politikailag és ideológiailag a hidegháború időszaka. A külső ellenség bizonyos aktivitása a harmadik világháború kirobbanásának állandó veszélyét hordozta magában, amit a "belső" ellenség vélt, vagy valóságos tevékenysége is kiegészített. Mindezt jól szolgálta az a sztálini elmélet fenntartás nélküli elfogadása, amely a szocializmus építése során az osztályharc kiéleződésének elkerülhetetlenségét, mint általános érvényű törvényszerűséget hirdetett meg. Ennek következményeként a béke, a szocializmus védelmének lett lényegében minden alárendelve: a gazdaság gyorsütemű fejlesztése, átalakítása, a társadalom szocialista átszervezése, a kulturális forradalom stb. E törekvések egyúttal harcot is jelentettek, a békeharc valamilyen formáit, amelyekben összefonódott a politikai, a gazdasági tevékenység, az ideológia és a kultúra. A tömegpropagandában, az agitációban tehát, nem különültek el egymástól az egyes területek, csak aktuális vonulatok voltak, azokban mindig koncentrálódtak a többiek. I. Az agitáció, a tömegpropaganda általános és sajátos jellemzői A propaganda, az agitáció fő célja az volt, hogy a néptömegek megismerjék, elfogadják a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJÁNAK célkitűzéseit, azok megvalósításában teljes odaadással résztvegyenek. Ebben minden társadalmi osztály és réteg érintett, s mindegyiktől megkülönböztetett erőkifejtést kívánt meg. A politikai, ideológiai és kulturális "átnevelés" koncentráltságánál fogva a munkásság körében volt a legkönnyebb és legeredményesebb annál is inkább, mert esetükben a demokratikus, szocialisztikus törekvéseknek jelentős hagyományai voltak, s végső soron a munkásság jelentette korábban is a kommunista mozgalom meghatározó bázisát. A munkások közé bekerült, újabb csoportok egzisztenciális okokból kényszerültek az elvárt osztálymagatartás ilyen vagy olyan mértékű elfogadására. Az "átnevelés" legsúlyosabb feladatként a parasztságnál jelentkezett. Ebben szerepet játszott politikai, kulturális elmaradottsága, heterogenitása, a szervezettség, a koncentráltság hiánya és az egyéni tulajdonviszonyok meghatározó jellege. Esetükben az alapvető célkitűzés a szocialista tulajdonviszonyok megteremtése volt, a szocialista jellegű társulás különböző formái és a világnézeti, erkölcsi átnevelés útján. A megvalósítást csakis a "lenini hármas jelszó" érvényesítésével tudták elképzelni, nevezetesen: "támaszkodj a szegényparasztságra, teremts tartós szövetséget a középparaszttal, egy pillanatra se hagyd abba 276