Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

A fentebb leírtak azt jelentik, hogy a megyében azok a települések amelyek nem rendelkeztek vasúttal, de a megyeszékhellyel való kapcsolat létfontosságú volt számukra, már az 1920-as években létrehozták az autóbuszközlekedést. Az útirányok jól tükrözik azokat a területeket ahol a vasút megépítésének még a legkisebb reménye is szétfoszlott. Az a utó buszközieked és központi szabályozása A buszközlekedés megindítását megkönnyítette az a tény, hogy a közhasználatú gépjárműfuvarozást 1923. nov. l-ig - az 1884. évi XVII. t.c. alapján iparigazolvánnyal lehetett gyakorolni. Ettől az időponttól lépett életbe az 1922. évi XII. t.c. amely a géperejű teher, a rendszeres járatú autóbusz és a közterületről induló géperejű bérkocsi fuvarozást engedélyhez kötötte, míg a nem rendszeres járatú autóbuszvállalkozás és a telephelyről induló géperejű bérkocsifuvarozást továbbra is lehetett iparigazolvánnyal gyakorolni.

34 Az 1920-as évek második felében már több mint 140 autóbuszvállalat működött Magyarországon. A vasút a közúti szállítás elterjedése következtében nehéz helyzetbe került. Az autóbuszok különösen azokon a területeken vonták el az utazók számát, ahol nem létezett közvetlen vasúti összeköttetés. A vasút első reagálása a konkurenciával kapcsolatban az olcsóbb utazási díjtételek bevezetése. Ez sem vezetett eredményre, ezért az állam beavatkozott a vasút megvédése érdekében. A vasút legfontosabb ütőkártyája ebben a harcban a később is annyit emlegetett hadiszállítás jelleg. Ezzel valóban fontos közérdeket képviselt, de egy egészséges piacgazdaságban nem lehet a versenyben a gazdaságtalan céget támogatni. így az állam gondoskodását lényegében csak ott érvényesíthette a vasút, ahol működése gazdaságosabb volt mint a gépkocsi. így került sor a gépjármű fuvarozást szabályozó külön törvény elkészítésére. A törvénytervezetet Bud János kereskedelemügyi miniszter 1929ben terjesztette a törvényhozás elé, amely némi módosítással el is fogadta. Az új törvény az 1930. évi XVI. t.c. a „Közhasználatú gépjárművállalatokról" címet kapta. A t.c. meghatározta a közhasználatú gépjárművállalat fogalmát, a vállalkozási fajtákat, létesítésének és fenntartásának módját. Az utóbbi két A magyar közlekedésügy monográfiája.Bp. é.n. 222-231. (Továbbiakban: Közlekedésügy) Magyar Törvénytár. 1922. évi törvénycikkek. Bp. 1923. 1922. évi XII. t.c. "Az 1884.évi XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról". 253