Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Jász-Nagykun-Szolnok megye közúti tömegközlekedésének fejlődése / 243. o.

keskenynyomtávú kisvasút építésére kért engedélyt. Ez a terv is osztozott azonban a szolnoki lóvasút sorsában.

15 A villamosvonal tervezett építése nagy vitákat váltott ki a városban, melyet a korabeli sajtó tükröz a legjobban. A kormánypártinak számító Jász-NagykunSzolnok Megyei Lapok egyértelműen a villamos építését támogatta. A személypályaudvar és az Alcsi vasúti megálló között közlekedő villamost évente egymillió ember venné igénybe a cikkíró jóslata szerint. így a beruházás (ami elsősorban a pálya kiépítését jelenti) néhány év alatt megtérülne.

16 Az ellenzékinek számító Tiszavidéki Újságban 1909. febr. 21-én megjelent egy cikk Kossik Ödön tollából. O a villamosépítésnek a hátrányait mutatja be. Ellenzi a villamosépítést mivel az rendkívül nagy tőkebefektetést igényel. Az újságíró 3 hatüléses automobil (taxi) és autó omnibuszok forgalomba állítását javasolta. Az útvonalakat a megyeháztól a személypályaudvarig javasolta. Kossik szerint a környező településekre is lehetne autóbuszokat indítani. Szolnok - Rákóczifalva, Szolnok - Besenyszög - Tiszasüly és a Szolnok Nagykörű - Kőtelek útvonalakon. Ugyancsak a cikk írója veti fel azt a javaslatot, hogy ne villamosvasutat építsenek, mert az nagy befektetést igényel, hanem ú.n. "felsővezetékes sín nélküli villamos gépkocsi járatokat". Ez egyébként a trolibuszközlekedés, amely az újságíró szerint a Bécs melletti Klosterneuburgban már kiválóan bevált. Az ötlet egyébként 1931-ben ismét felvetődött Szolnokon. '

7 A város vezetői a helyi közlekedési problémákat elsősorban kötöttpályás járművekkel akarták megoldani. Ez pedig már eleve zsákutcának tűnt. A lóvasút illetve villamosvasút sínéit a legforgalmasabb utcákon a Baross úton és a Szapáry úton akarták lefektetni. A főutcán azonban az 1901-1907 között épült állami út a II. alföldi transzverzális út forgalma hömpölygött. Elképzelhető, hogy az egyre jelentősebb gépjárműforgalomnak a főutcán lefektetett síneken közlekedő, lassan mozgó és időnként megálló villamosok milyen közlekedési dugót okoztak volna. A villamosvasút ügyének napirenden tartása már lassan gátolta, hogy reális elképzelések szülessenek a város tömegközlekedésének megoldására. Szolnoknak eleve az előbb említett aradi példát kellett volna követnie, hiszen jobb közlekedésföldrajzi adottságokkal rendelkezett. Azt viszont el kell ismerni, hogy a megyeszékhelyen helyesen ismerték fel a SZML Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Alispánja iratai. /Továbbiakban: Alisp. ir./ VIII. 208/1898. Jász-Nagykun-Szolnok, 1909. febr. 11. Tiszavidék, 1909. febr. 11. 248