Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Botka János: Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV.-XIX. századból / 217. o.

Ez a kettősség fejeződik ki a századfordulón használt berényi zászló kék-piros színében is. A pecsét- és címerhasználatot szabályozó 1901. évi országos rendelkezést követően a jász "székváros" pajzsához kék színt határoztak meg. A pajzs a mai címeren is kék, mint ahogyan a kürt színe arany. A Lehel kürt 1670-ben megjelenik Jászkisér pecsétképén, 1696-ban Apáti, 1699-ben Jászdózsa, 1707-ben Jákóhalma sigillumán is, mintegy jelezve, hogy a becses ereklye kifejező és mozgósító ereje túlnőtt Berény város határain, hogy immár az egész jász földet szimbolizáló jelvény legyen. A jászok 1708. évi címerében /a Jászság első címere/ már mint közös jelképet emeli jobbjával a magasba a jász vitéz. A használatban bekövetkezett változás a jászkürt megnevezés terjedésében is megmutatkozik. 1711-ben már ott találjuk Árokszállás címeres pecsétjében is, miként 1733-tól Mihálytelek, 1735-től Alsószentgyörgy, 1742-től Felsőszentgyörgy pecsétrajzain. Átmenetileg /1784 és 1821 között/ még Ladány is megjelenítette pajzsa közepén, fő motívumként. A díszes kürt szerepe még a továbbiakban is növekedett.

36 A szimbólumhasználat terén a jászsági településeket - országos kitekintésben is - éppen a Lehel kürt jelenléte teszi igazán egyedivé, úgymond megtalálhatóvá. Míg kezdetben a féltett kürt jelképpé emelése elsősorban a Szt. István országához való tartozást és a magyar rendiségbe történő betagozódást kívánta segíteni, addig a XIX. század közepétől egyre inkább az összetartozás, a népcsoporti lét biztosításának, a múlt tiszteletének az eszköze. A kürtmotívum az egész ország előtt egyértelműsíti a Jászsághoz, a jász településekhez való tartozást, a jász érzület jelenlétét. Annál is inkább így van ez, mert az olyan szimbólumok, mint a vitézi kar, a páncélos vitéz, a kivont fegyver, az alabárdos alak, a kardosán vágtató lovas, szinte egyöntetűen jelképei más nemesi múltú közösségeknek, kisnemesi falvaknak is. Hogy csak közeli példákat vegyünk: Szajol, Csépa, Tiszavárkony, Dévaványa, Nyáregyháza, Tarnabod, Besenyőtelek vagy a hajdú városok stb. A jász-kürt ezektől az általános formáktól is elkülönít, sajátos megjelölést ad. Az adatokat csoportosítva, említhetjük, hogy a kürt 9, a vitézi motívum 8, a kereszt 4 jász település címerképében található meg, sajátosan keveredve és társulva egymással. A fegyveres motívumhoz mindenütt kapcsolódik a kürt jelenléte, a kereszt és a kard azonban csak Árokszállás címerében "fér meg" egymás mellett, míg Berény esetében páncélos kar tart keresztet. OL E-213. Kamarai Lt. Városi és községi pecséttel ellátott ir. a/6, d., 20. sz. - Jászkisér, Apáti, Jászdózsa, Jákóhalma.; - SZML Pecsétes iratok: Különgyüjtemény. - Árokszállás, Mihálytelek, Alsószentgyörgy, Felsöszentgyörgy. 231