Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Botka János: Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV.-XIX. századból / 217. o.
zsinóros kürt. A pajzs fölött díszes ötlombú korona, amelyet oldalról állva két oroszlán tart. 27 A mezővárosi címerrel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a gazdálkodásra utaló korábbi motívumokat /ekevas, csoroszlya, kalász/, jól láthatóan a szőlő helyettesíti, s hogy a megtartott kürtábrázolás mellett a hangsúly a jogállás kiemelésére helyeződött át, a páncélos vitézre és az oroszlánok által tartott ötlombú koronára. Meg kívánjuk említeni azt is, hogy az ismert 1845-ben készített APATHI - SZABAD JÁSZOK CZIMERE c. festményen az ovális pajzs közepén piros színű mezőben áll, zöld talajon, a talpig páncélos vitéz, jobbjában kivont görbe karddal. A felső kék mezőkben jobbról sötét színű szőlőfürt látható, zöld levelekkel, balról egy arany színű görbe kürt, rózsaszín szalaggal. Az ötlevelű arany koronát természetes színű oroszlánok tartják. A pajzs mellett zöldes díszítés. A leírásból kiemelendő, hogy a pajzs központi része piros /vörös/ volt. Ugyancsak piros színű a pajzs ezen része az 1848-ban készült pecséten és minden későbbi változaton. Ugyanakkor Jászapáti mai címerében - tudjuk - ez nem így van, a központi mező arany színű. Az eddigi jászsági pecsétrajzok, pecsétképek alapján általánosíthatóan megfogalmazható, hogy a települések jelképanyagában folyamatosan érvényesült a kollektív nemesi jogállás és a kapcsolódó katonai szolgálat hangsúlyozására való törekvés. így volt ez a nagy- és kiskunok esetében is. 1845-re Kisújszállás és Kunmadaras címerébe - a korábbi jelképek megőrzése mellett - új motívumok kerültek. Mindkét helység sisakdíszül ágaskodó kardos oroszlánt választott. A kiskunságiaknál jelentősebbek a változások. Halas, Fülöpszállás, Laczháza, Szabadszállás, Kunszentmiklós hiteles pecsétjeit ismerjük a XVII. századból. Ezeken - az 1688. évi fulöpszállási pecsétrajz kivételével - rózsa, liliom, hal, hold, csillag és holdsarlón trónoló Mária a jelkép. Itt a harcias jelleg megjelenítését Fülöpszállás kezdi meg, amikor is 1688-ban címeres pecsétjében a korábbi három rózsát kardos vitézre cseréli. Majd a redemptiohoz közeledve alabárdos vitéz jelenik meg Félegyháza címerében 1744-ben, azután 1755-ben Halaséban, a három hal mellett. 1748-ban lándzsás vitéz kap helyet Kunszentmiklós pecsétjében, 1752-ben pedig Dorozsmáéban, az oroszlánnal együtt. 28 Uo. - Jászapáti. SZML Pecsétes iratok. Különgyűjtemény. - Nagykunság, Kiskunság.; OL E-213. Kamarai Lt. Városi és községi pecséttel ellátott iratok, a/6, d., 20. sz. - Kiskun települések. 227
