Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

különbség a jászkun birtokosok szabadságjogaiból fakadt. A Jászkun Kerületben nem nemesi közbirtokosságok, hanem földtulajdonuk egy részét meghatározott célok érdekében közösen hasznosító birtokos közösségek léteztek. Ezek a meghatározott célok mindig a települést szolgálták, és nem csupán a birtokosok körében érvényesültek. S bár a jászkun birtokos közösségek létezését egyesek a földközösségi rendszerre épülő hagyománynak tekintik, ezt kutatásaim nem igazolják. A redempció után kialakult három birtok típus: - az egyéni tőkeföldek, - a közösségi célra hasznosított birtokok, - az osztatlanul hagyott egyéni tulajdonú közföldek. A két utóbbi típus igazgatásában három korszakot különböztethetünk meg: 1. a redempciótól az 1848-as helyhatósági választásokig, 2. az önkényuralmi időszak, 3. a kiegyezéstől a kerületek megszűnéséig. Az első korszakban, mert a redempció által a politikai jogokat a földtulajdonhoz kapcsolták nem is volt szükség irányítást végző külön szervezett közbirtokosságra. Annak feladatait természetszerűen elvégezték a helyi elöljáróságok. A második korszakban megváltozott a települések társadalmi szerkezete. A birtoktalanok többségbe kerültek. A szerkezetváltozás utáni követeléseket és feszültségeket az 1848-as törvényi szabályozás csak részben tudta levezetni. Elodázhatatlanná vált a politikai község és a birtokosok közösségeinek vagyoni és szervezeti teljes elkülönítése. Megkezdődött a birtokosok közösségének közbirtokossági szervezetté alakulása. Ehhez törvényi alapot is találtak az 1840. XXX. te. -ben. A szervezeti önállósodás folyamatát lelassította, hogy a politikai elnyomás időszakában a birtokosság megőrzött személyi szabadságjogaiban lelték meg azt a kapaszkodót, ami a település szabadságjogainak autonómiájának - bizonyos mértékű megőrzését szolgálta. A történelmi helyzetből adódóan a közbirtokosságok fedőszerveivé váltak a betiltott képviselőtestületeknek, menedékeivé az autonómia maradványainak. Mindez elodázta a közbirtokosság és a politikai község teljes szétválását. A tisztázatlan helyzet azonban számos vagyonjogi visszaélésre is lehetőséget adott. A kiegyezés utáni korszak vezetett el a közbirtokosságok teljes szervezeti önállósodásához. Civil szervezetté alakulásuk és működésük azonban csak a Jászkun Kerület megszűnése után következett be. Akkor, amikor a redempcióval kivívott jogok már elveszítették érvényüket. Ennek a folyamatnak az elemzése azonban már nem e tanulmány feladata. 210