Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

költségvetéséről, a vasútvonalról.

46 A közbirtokosság szervezeti elkülönülése után is felvállalt olyan feladatokat, amelyek a város egész lakosságát érintették. Ezek közül az iskolaépítést emelem ki. 1869-ben Mesterszálláson építenek iskolát, 1874-ben pedig a népoktatási törvény által elrendelt ismétlőiskola létesítésére adnak 600 Ft-ot.

47 Túrkeve levéltárában 1862-től van közbirtokossági jegyzőkönyv. Választott vezetőségük is volt. Mégis egyet kell érteni Hagymási Sándor megállapításával, aki szerint ekkor még nem tekinthető a túrkevei közbirtokosság szervezettnek.

48 Hagymási szerint ugyanis " szervezett közbirtokosság ott működött, ahol a közlegelőkben érdekelt birtokosság megalakította a maga választmányát és vezetőségét és intézte a birtokosság ügyeit."

49 Az 1862-es jegyzőkönyvet tanulmányozva azt állapíthattam meg, hogy Túrkevén is közbirtokossági gyűlésnek nevezték azt a fórumot, amely az ismert okok miatt a városi közgyűlést helyettesítette. Rögtön az első, 1862. január 20-án tartott közgyűlésben a nagykun kapitány, Kenéz Elek elnöklete alatt 42 közbirtokos és 1 tollnok jelenlétében az előző év végén leköszönt tanács helyett új városi elöljáróságot választottak. A további gyűléseket általában gazdasági gyűlésnek nevezték és 25-30 birtokos jelenlétében a főbíró elnökletével tartották azokat. Többször előfordult, hogy a jelenlévő tanácsnokokat külön felsorolták. 1862. március 2-án pl. a közbirtokossági gyűlésben a főbíró elnökletével jelen volt 7 tanácsnok, 25 birtokos és többek, valamint a tollvezető. A továbbiakban az egyes gyűlések napirendi pontjai között a város részére történő téglaégetés, az országos közmunka hováfordítása, a különféle városi számadások megvizsgálása és elfogadása, a városi tisztségviselők fizetésének megállapítása, a hús árszabás megállapítása, új utcák megnyitása, egyházi ügyek, a dohánytermesztés, az egyes puszták és legelők ügyei egyaránt megtalálhatók.

50 A jegyzőkönyv tanúsága szerint tehát nem csupán a Hagymási Sándor által említett vezetőség hiánya miatt nem tekinthető a túrkevei közbirtokosság szervezettnek. A leglényegesebb, hogy nincs a szervezet hatásköre pontosan 40 Uo. 1869. február 16., 1870. november 1., 1870. dececember 11., 1872. január 28. 47 Uo. 1869. október 24., 1874. november 22. 48 HAGYMÁSI Sándor: Legeltetési intézmények Túrkevén. In: Múzeumi Levelek. Szolnok, 1986. 53-54. sz. 80-107. 49 Uo.80. 50 SZML Túrkeve lt. közbirtokossági gyűlés jkv. 1862. 205