Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.

megalkotása nem történt meg, s továbbra is teljes összefonódás tapasztalható az igazgatás és a birtokosság ügyeinek intézésében. Sőt, azzal, hogy a birtokossági gyűlések több településen is átvették a megszüntetett képviselőtestületek feladatait a " kevesebbségből" álló birtokosok minden döntéshozó fórumon érvényesíteni tudták az akaratukat. Ha ebből az időszakból megvizsgáljuk a Jászkun Kerület helységeinek jegyzőkönyveit, szinte mindenütt bizonyítható a fenti állítás. A Kiskun Kerületben Félegyházán csupán a képviselőtestület megalakulásának évében nevezik a testület jegyzőkönyvét közgyűlési jegyzőkönyvnek. 1849-től vagy gazdasági és közgyűlési, vagy birtokossági és közgyűlési jegyzőkönyvek keletkeztek. Tehát sem összetételében, sem ügyvitelében nem vált el a két testület. A népképviseleti alapon megválasztott képviselőtestület 1849. szeptember 28-i betiltása után a feladatot a birtokossági gyűlések fedőneve alatt folytatták, kivéve az 186l-es átmeneti alkotmányos évet. Halason az 1850-es évektől egyáltalán nem maradtak meg sem gazdasági sem közgyűlési jegyzőkönyvek, hanem úgynevezett közigazgatási tárgyak jegyzőkönyvei keletkeztek, tükrözve a tisztázatlan jogi helyzetet. 1861-63-ból megmaradt a " gazdasági gyűlések jegyzőkönyve". A megnevezésből úgy tűnik, hogy a kötet a képviselőtestülettől elkülönült testület jegyzőkönyve. 1861. január 12-én a főbíró elnökletével jelen volt 5 tanácsnok, 55 birtokos és az aljegyző. Hasonlóan más alkalmakkor is, csupán a jelenlévő birtokosok száma változott. Többségében a folyamatban levő tagosítási ügyekkel foglalkoztak. De itt döntöttek a városi csendbiztosok, hadnagyok és lovas szolgák élelmezésének vállalkozásba adásáról, a heti piac -és vásárjövedék bérbeadásáról, a közös rétek és erdők felosztásáról, a nád illetményekről, a város majorkodási pénztárának ügyeiről, a mészárszék ügyeiről, a határdombok megújításáról, az elhanyagolt országutak javításáról, a városi majorkodási pénztár kölcsöneiről. A hozott határozatok igazgatási úton történő végrehajtásáról a főbíró gondoskodott, míg az ügyek kivizsgálására, előkészítésére a birtokossági gyűlés jelölt esetenkénti ideiglenes bizottmányokat saját tagjai közül. A felsorolt néhány ügy is tükrözi, hogy mennyire keveredtek a közigazgatási, képviselőtestületi és a tisztán birtokossági ügyek. 1863-ban a június 12-i birtokossági gyűlésen - talán éppen a Jászkun Kerület közgyűlésének 1863. február 4-i határozata következményeként - végre napirendre tűzték a gazdasági gyűlések "szervezésének" kérdését. A főbíró felhívást intézett a gazdasági gyűléshez, " hogy a gazdasági gyűlést szervezze... továbbá, hogy a feloszlatott képviselőgyűlést állítsa vissza." A végrehajtás mikéntjére két javaslat hangzott el: 1. Deák Péter azt javasolta, hogy mind a birtokossági ügyek, mind a városi közügyek elintézésére a főkapitány által megerősítendő testületet 200