Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adalékok a katonaállítás eredményeihez és sajátosságaihoz a Jászkun Kerületben 1848/49-ben / 9. o.

Január végén a Felső-Kiskunságot, s a Jászságot megszállták a császári csapatok. A központi kerületi igazgatás szétesett. Kossuth február elején a helyzetet a következőképp jellemezte: "... a kerületek úgyszólván közigazgatási felsőbbség nélkül árván elhagyatva állnak elannyira, hogy még a törvény értelmében kiállított ujonczok is faluról falura a czél nélküli hosszas vándorolhatás által, mint egy mesterséges utakoni elkedvetlenítésök láttatván czéloztatni, a háború végéig kiállított, s a Kerületek népének nagy kölcségével felszerelt önkéntesek szétbomlasztatnak, szóval a Jászkun Kerületben a legnagyobb rendezetlenség uralkodik."

35 A Honvédelmi Bizottmány elnöke ezért február 5-én a Jászkun Kerület teljhatalmú kormánybiztosává Illéssy Jánost nevezte ki,

36 aki meg is felelt a bizalomnak. Illéssy február 13-án jelentette, hogy a lakosság hangulata jó, bár meglátszik, hogy "darab idő óta se vezetője, se felügyelője" nem volt.

37 Első intézkedései egyikeként 15-én az 500 jászkun nemzetőr Délvidékről hazatérő, sorkatonai szolgálatot nem vállaló részét összegyűjtette, s a cibakházi híd védelmére küldte.

38 Illéssy kormánybiztosi megbízatása sem volt mentes félreértésektől. Egyes kerületi települések gyakran hivatkoztak arra, hogy az országos újonckivetést "önként" teljesítik a haza javára. Amikor azonban Illéssy a kötelező kontingens kiállítását is követelte, az érintettek kétségbeesve tiltakoztak az OHB-nál a jogtalan, kettős terheltetés ellen. Március közepén a magyar főerők Cibakháza környékéről indított támadása miatt a Nagykunság nemzetőrségét a szolnoki Tisza-vonal ellenőrzésére mozgósították. A kontingens teljes létszáma nem ismert, ám Kisújszállás 300 gyalogos és 30 lovas, Kunhegyes 250 gyalogos és 25 lovas, Túrkeve 300 OL 1848/49-es Minisztérium Lt. H-132. Jászkun Kerület. 4. tétel, Kiskunmajsa. sz. n. A kormánybiztosi kinevezésekkel kapcsolatban a harcok kiszélesedésével igen sok a zavar. Kossuth 1848 őszén a Nagykunságban Varga Imre főjegyzőt, a Kiskunságban Balajthy Vendel kerületi kapitányt, a Jászságban pedig Muhorai János főügyészt nevezte ki kormánybiztosokká. Illéssy kinevezésével az egyes kerületekben kinevezettek "segéd kormánybiztosokká" minősültek át. Ez a tiszt a Jászságban januártól nem funkcionált, így elvileg két ilyen személy működött. E szám 1849. február 20-án változott meg. Ekkor Illéssy - a veszélyeztetett alsó-kiskun helyeken működő Balajthy lekötöttsége miatt - a FelsőKiskunságba Virágh Dénest nevezte ki "segéd-kormánybiztossá". OL 1848/49-es Minisztérium Lt. H-132. Jászkun Kerület. 4. tétel, 80-1849. sz. SZABÓ István /szerk./: A szabadságharc fővárosa Debrecen. Debrecen, 1948. 257. OL 1848/49-es Minisztérium Lt. H-132. Jászkun Kerület. 1. doboz, 1. tétel. 47/1849. sz. 18