Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bánkiné Molnár Erzsébet: Közbirtokosságok a Jászkun Kerületben / 185. o.
A középkorban már étezö kun népcsoporti autonómia gyökerei a keleti, ázsiai típusú közösségek sajátosságaiból táplálkoztak, az egyéni szabadságjogok alig érvényesülhettek. Vezetőik kiválasztásánál, közösséget érintő törvényeiknél a szokásrend és a tradíció érvényesült, s nem az egyén döntési szabadsága. Az igaz, hogy ezeket a helyi törvényeket a többségi akarat elfogadta és a hatalom is jóváhagyta, ezáltal megerősödhetett az autonómia, amely keleties vonásaival is megteremtette azt az önrendelkezési formát, amelyet a középkori jászok és kunok elnyertek. A Magyarországra betelepedett jászok és kunok területre korlátozott népcsoporti autonómiáját a törökkor alatt megváltozott hatalmi és birtokviszonyok fokozatosan átalakították. A régi szabadságjogokon és az új tulajdonviszonyokon egy sajátos demokratizmus kezdett kifejlődni. Ez ellen az újraformálódó önrendelkezés ellen indított támadást a Német Lovagrend amikor földesúri hatalmát kívánta érvényesíteni, és a középkorba visszanyúló történelmi hivatkozású jogok, a paraszti önrendelkezés egyéni szabadságjogainak a megsemmisítését szerette volna elérni. Tudjuk, sikertelenül. A török idők alatt létrejött hatalmi vákuumban a jászok és kunok egykori területein élő népesség történelmi jogaiba kapaszkodva fokozatosan, - kényszerűségből is kialakította belső paraszti demokráciáját, amelyben egyénileg és felelősséget vállalva kellett dönteniük, hiszen nem létezett az a hatalom, amely a hagyomány által szentesített tekintélyével döntéseket hozhatott volna helyettük. Az egyénnek már nem csupán elfogadnia kellett a kijelölt utat, hanem a maga felelősségére választania is. Ehhez a felelős, egyéni választáshoz adott lehetőséget az a függetlenség, amely helyhatósági vezetőik kiválasztásában érvényesült. Erősítette e demokratizmust az az ellenállás is, amely a Német Lovagrenddel szemben megnyilvánult, annak a már létrejött egyéni szabadságjogok ellen indított támadása miatt. 1745-ben a redempció új köz-és tulajdonjogi viszonyokat teremtett. A Jászkun Kerületnek a redempcióval elnyert szabadságai összegezték és magukba foglalták mindazokat a történelmi jogcímeket, amelyeket az idők során már kivívtak. A történelmi jogcímre támaszkodva nyertek kollektív nemességet. A kollektív nemesség módot adott arra, hogy a jászkun szabadság betagolódjon az országos rendi jogok közé. A redempcióban elnyert új birtokjogi lehetőségek ugyanakkor amikor erősítették a megszerzett kollektív jogokat, erősítették a személyes szabad paraszti státuszhoz kapcsolódó egyéni szabadságjogokat is. A redempció eredményeként 1745-ben fejlődésnek indult majd az 1760-as évekre megszilárdult tulajdonjogi viszonyokon létrejött önrendelkező, közösségi és egyéni autonómia, a történelmi gyökerekre támaszkodva alapjává válhatott a 186
