Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

Előfordulhat tehát véleményem szerint az (2. eshetőség), hogy Lehel mondája konkrétan a Jász-kürthöz kapcsolódik a XIV. században, de mivel a kürt ismeretlen volt - legalábbis a miniátor előtt - ezért Lehel kürtjének igazi alakja helyett egy havasi kürtöt ábrázolt a miniatúra festője. Amit a jászok és a kürt közötti kapcsolatról tudunk, azok a következők. Az első kürtös pecsétnyomó - melynek a készítési idejét tudjuk, mivel azt a pecsét tartalmazza - a jászberényi református egyház 1642-ből származó pecsétje, amelyben egy kürtöt tartó vitézi kar látható.

138 A kürt kultusza ennél régebbi lehet, hiszen a képi ábrázolás rendszerint a hagyományt követi, a megjelenítés már a hagyomány vetülete. A kürt kultuszát emellett - ILLÉSSY János véleménye szerint - egy döntően római katholikus városban feltehetően nem a reformátusok honosították meg.

139 Ez az évszám tehát a pecsétnek csak a készítési dátuma, de egyben adat arra nézve is, hogy ekkor már élt a Jászságban egyfajta kürt-kultusz. írásos forrásból tudjuk, hogy a Jászberényben őrzött kürthöz 1682-ben konkrétan Lehel vezér mondája kapcsolódik.

140 A kürt megerősítésére szolgáló két ezüstpántban három ötvösbélyeg szerepel, melyek a 'Lehelkürtje'felirat, a 'LFbetűk és az 7557-es évszám.

141 A kürtnek tehát nagy hagyománya volt, és van a Jászságban. Koronázáskor a jász főkapitány használta, s bár megszólaltatható volt, mégsem használták kürtként; a belehelyezett aranyozott ezüstpohárból, a Jászkun Kerületek tisztújításakor és a főkapitány beiktatásakor áldomást ittak. Hogy a Jász-kürt valóban Lehel vezéré volt-e, s ha igen, hogyan került Regensburgból Jászberénybe a jászokhoz? - ezek mind a mai napig megválaszolatlan kérdések. 138 ILLÉSSY János: Lehel kürtje és ajászok. In: Századok. XXXI. évf. 2. szám. 1897. Bp. 261265. Lásd még:Uö.: Még valami a Lehel kürtjéről. In: Századok. XXX. évf. 10. szám. 1896. Bp. 942-944. - Ez az adat tehát három évvel korábbi, mint Jászberény "régi szokott" pecsétje 1645-ből, amit a legkorábbi (jász)kürt-motívumot tartalmazó pecsétnek tart a fragisztika. Lásd ez utóbbival kapcsolatban: BOTKA János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében. In: Zounuk 11. 1996. 91-92. 139 140 Uo. MIKÓ János a felcsíki hadak hadnagya írja 1682. augusztus 28-án naplójába: "... voltam a jászberényi templomban és ur Malier Pál uram ő nga és Apor Lázár is jöttek, ott ettünk fölöstököt, ott láttam az Leend kürtjét, melylyel megölte volt a királyt" Uo. 261. 141 HAMPELJ. 1903. 181