Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.
pedig a török többesjel, tehát a név feltehetően kun eredetű, s jelentése annyit tesz, mint 'jászok'. 7 1 Az Eszlár, Oszlár elnevezésű helységek a következő vármegyékben fordultak elő: Szabolcs, Borsod, Nógrád, Pest, Somogy és Temes, ez utóbbiban kettő is. Az egyik Somogy megyei Eszlár település neve már 1229-ben előfordul "Azalar" alakban, így már az 1238-1239/1243-1244-es kun (és jász) betelepülés előtt is élhettek szórványosan jászok a Kárpátmedencében. 72 Jászfalu nevű helység kettő is ismert: az egykori Komárom és Pilis vármegyékben. Néhány magyarországi összetett helynévben, más formában ugyan, de szerepel még a 'jász' szó, így például az egykori Nógrád vármegyében Jásztelek, vagy az egykori Pilis vármegyében Jászhegy helynevekben. 73 Jász lakosú volt az egykori Nyitra és Hont vármegye közti Bars vármegyében fekvő Udol /"Wdol" - 1347/ települése is. 74 A Temes-vidék jászok lakta voltára indokként hozza fel GYÖRFFY György az 1323-ban kiváltságolt jászok egyikének 'Mokzun' nevét - melyet kapcsolatba hoz az egykori Szerem és Krassó vármegye közti Kéve vármegyében fekvő Makszond helységgel -, és az Apátit (Jászapáti) 1391 előtt elnyert jász birtokosok egyikének 'Temesvári' /"dicto de Themeswar"/ ragadványnevet. Az al-dunai jászokra utal az is, hogy a Duna bulgáriai oldalán fekvő Vidin várában 1365ben Kont Miklós nádor jász harcosokat fogott el. 75 GYÖRFFY György a jászok letelepedési helyeiről a következőképp fogalmaz: "Ha felmerül a kérdés, hogy Magyarország mely vidéke volt az, ahol tömegesen éltek a Jászságba történt telepítés /kiemelés tőlem - B. P./ előtt, Pilis tágabb környékén kívül a Temes és az Al-Duna vidékére gondolhatunk." 76 Feltehetjük továbbá, hogy ahol kun települések voltakjászok is éltek, a kunok mozgóhelye pedig GYÖRFFY István szerint: NagyváradTemesvár-Szeged-Kiskunhalas-Lacháza-Árokszállás-Karcag által határolt 7 l NÉMETH Gy. 1958. á. 234. 72 A jászok korai szórványos betelepülésére és megtelepedésére lehetőségként szolgált a kunok 1065-ös Osul vezér vezette első, 1085-ös Kutesk vezér vezette második, vagy 109l-es Kapolcs vezér vezette harmadik betörése. TATAI MOLNÁR M. 1937. 14. 7 ^ Itt nem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jásztelekről van szó.! 74 NÉMETH Gy. 1958. a. 234-235. 75 GYÖRFFY Gy. 1990. b. 76 SZABÓ L. 1983. 166
