Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.
összehasonlító nyelvtudományi munkájában, hogy a jászok magyarul beszélnek. 39 Mégis milyen volt ez a jász nyelv? A jász nyelv elsődleges forrása egy 1422. január 13-án kelt oklevél hátlapjára írt összesen mintegy 40 jász szóból álló jegyzék, mely egy köszönési formulát is tartalmaz. Az úgynevezett Jász Szójegyzéket 1957-ben fedezte fel FEKETE NAGY Antal az Országos Levéltárnak a körmendi Batthyány-család levéltári anyagában. ( 1. sz. melléklet ) A jász nyelv megismerésében másodlagos szerepet töltenek be az 1323-ban, 1325-ben, 1370-ben és 1409-ben keletkezett jász kiváltságlevelek, melyekben szereplő jász személynevek irániból történő magyarázásával először 1899-ben V. J. LAMANSZKIJ, majd az ő példáját követve GOMBOCZ Zoltán foglalkozott. 40 A Jász Szójegyzék oklevele egy peres ügyről számol be, mely két csévi (Piliscsév) földbirtokos bizonyos Fejér megyei javainak és a két ottani templom ügyében jött létre. A nádor a panaszos javára döntötte el a pert, és meghagyta a fehérvári káptalannak, hogy a panasztevőt a nevezett javakba iktassa be. Egy 1325-ben, egy 1333-ban és egy 1414-ben kelt oklevél alapján tudjuk, hogy Esztergom és Pilis vármegyék határvidékén, Csaba (Piliscsaba) és Kesztölc körül jászok éltek. 41 NÉMETH Gyula e két ismeretből a következőképpen képzeli el a szójegyzék keletkezését. Mivel a beiktatási küldöttségnek egy bizonyos időt jász helységben - feltehetően Jászfaluban - kellett eltöltenie, ezért a káptalanban egy, a jász nyelvet jól ismerő személy - minden bizonnyal egy 39 Uo. Például az 1323-as oklevélben szereplő 'Ambultan' név - oszét 'ämbulön' = 'gewinnen lassen, verlieren lassen' = 'győzni hagyni, veszteni hagyni' szó származékával, az oszét 'ambőld' = 'er hat gevonnen' = '(meg)nyert' participium alakjával van kapcsolatban. Az oszét -d-t a jászban -t képviseli, és az 'Ambultan' -an végződése a magyar -án(y) lehet úgy, hogy a másodlagos magánhangzó hiányzik. Uo. 253. Lásd még: Uo. 249-254., továbbá GOMBOCZ Zoltán: Osseten-Spuren in Ungarn. Streitbert-Festgabe. Leipzig, 1924. illetve Uő.: Ossetes et Jazyges. In: Revue des E'tudes Hongroises et Finno-Ougriennes III. 1925. 5-10. Az 1325-ben keletkezett oklevél arról értesít, miszerint az esztergomi keresztes lovagok konventje törvény elé idézte a Csaba környékén lakó jászokat, Csaba birtokosaival, a margitszigeti apácákkal szemben: "Georgium et Nicolaum fratrem eiusdem, item Chatharch, Zudak, Byk et famulum eiusdem nomine Karachinum eidem statuerit commitendo, ac Chywach Jazones circa Chabam commorantes ..." Az 1333-ban keletkezett oklevél Kesztölc szántóföldjének összeírását végzi, amikor is jászokat említ, akik a földet két helyen is szántották: " ... venit ad unam metam terream, que per Jazones arata fuisset... ad trés metas terreas, quas similiter per Jazones aratás fuisse affirmassent..." Az 1414-es oklevél Jászfalu első említése "Jazfalw" alakban. Uo. 238. 154