Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

be. A másodbíró neve Polgár Mihály. A bevétel 30.280 f 48 12/00, ezüstben, a kiadás 30.394 rft 7 k. Egy részük a előző számadások tételeihez hasonló tények regisztrálása, pl. adó, város által vásárolt vagy eladott termények, állatok, bőrök, bérbe adott földért, jogért befizetett összegek, a város szolgálatában állók commenciója, de ezek elenyésző szerepet játszanak. A nagy többség a forradalom és még inkább a szabadságharc helyi eseményeiből adódó kiadások, bevételek. Leghosszabb lista a beszállásolások kifizetése, a honvédséggel kapcsolatos sokféle szolgálat kifizetése, melynek összege 23.902 ft. Néhány tétel a sorozás-toborzással kapcsolatos. A besorozottak megkapták a 60-60 ezüstöt, sőt felsőbb utasításra a Szolnokra jelentkezők közül is többen a törökszentmiklósi elöljáróság pénztárából kapták meg a 20-20 ezüstöt. Fizették a honvédsereg feltöltésekor, toborzáskor, sorozáskor a helyi cigányokat, akik több ízben is szerepelnek a számadáskönyvben részben pénz, részben természetbeni /kenyér, szalonna, bor/ ellenszolgáltatással. Húzták ők a talpalávalót a szolnoki március 5-i győztes csata után is. Megfizették a honvédség számára kenyérsütést végző asszonyok munkáját, az egyházi épületekben okozott károkat. Pénzbe került az a bor, sör, pálinka is, amellyel a lengyel légiósokat vendégelték meg. Eleiemmel látták el a honvéd, de császári csapatokat is, akik foglyokat kísértek. Természetesen el kellett látni a foglyokat is élelemmel. Vásároltak a honvédseregnek evőeszközöket, fegyvereket 12 szuronyos puskát és 2 pisztolyt/, a bevételek között szerepel a város dobjának eladása, melyre igényt az itt tartózkodó egyik honvédzászlóalj tartott, s 15 Ft-ot fizettek érte. Ezután a közérdekű hirdetésekre nem dobbal, hanem kereplővel hívták a lakosságot. A rövid ideig itt tartózkodó cári csapat ellátásán kívül Debrecenbe jelentős takarmány szállítást is kellett a városnak eszközölnie, de már az 1849-es termésből. Természetesen a hivatalos ellenszolgáltatást is megkapták, s mint bevételt rovatozták. Az itt tartózkodó cári csapat nagy fegyelmet tartott a kolera miatt, amely már szép számmal szedte áldozatait Törökszentmiklóson is. Több csomag papírt, faggyút, szalonnát, kenyeret, hájat, húst, fát, gyertyát, sót, zabot, szénát, szalmát vásároltak, melynek nagy része a honvédségé. A honvédség részéről név szerint említtetnek: Répássy Magyar Hadseregi Tábornok Úr, /Törökszentmiklóson tisztázatlan körülmények között lett öngyilkos!/, Andorfy Magyar Ezredbeli őrnagy Úr, /többször megemlítve/ Karlovszky százados és térparancsnok Úr, a katonai egységek közül a 61. Magyar Zászlóalj, 16. lovas Nemzetőrség. Ebből a számadáskönyvből lehet következtetéseket levonni a város gazdálkodására, mégpedig a civil szférában, de még inkább arra, hogy mit jelentett a szabadságharc valósága ilyen tekintetben az oppidumban. A bevételekből a legnagyobb összeg az, amit "Tekintetes Halassy Kázmér volt Magyar Álladalmi Kormány Biztos Úrtól külön üdőkben és esetekre " fizetett be. Ennek összege 26.678 f 9 k. Számunkra 129