Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Szabó Antal: Adalékok Törökszentmiklós történetéhez különös tekintettel az 1848/49-es forradalom és szabadságharcra / 117. o.

Az oppidum korlátozott jogkörű önkormányzattal rendelkezett. A tanácstagok a jobb módúak, és főként írástudó, az önkormányzati munkában jártas emberek. Gazdálkodniuk is kellett, hiszen az állam, egyház, földesúr iránti kötelezettségek teljesítését magukra kellett vállalniuk. Külön földterületet is kihasítottak a város területén, amiből elsősorban a szénaporciót biztosították. Az általuk bérelt jogok és létesítményeket bérlőknek adták ki. Ezt a munkát egyre inkább egy szűk réteg sajátította ki, ami ellen "zenebona" is támadt. 1819-20-ban kulminált ez a lázadás.

20 Az elégedetlenségnek több oka is volt a fent említett tisztségek "kisajátítása" mellett. A határ újbóli és újbóli kimérésekor visszaéléseket követtek el, pl. sok telek vizenyős területeken lett mérve vagy feltöretleneken. /Elsősorban ezért volt a tömeges elvándorlás is!/. A földesúr megbízott emberei nem vezették pontosan a szolgáltatásokat, visszaéltek a dézsmaszedéssel, sok kivételezett emberük volt, akik miatt a terhek igazságtalanul osztódtak. De ott élt a régi urbáriumok emléke is, amit az egyik "zenebonás" így fogalmazott meg: "Míg egy csepp vér lesz bennetek, az urbáriumtól el ne álljatok!"

21 A belterületet 1780-ban újra rendezték, mert már anarchikus állapotok uralkodtak. Ebben egyetértés volt a lakosok, a földesúr, de a hadsereg részéről is, hiszen a beszállásolás egyre lehetetlenebbé vált. A kéményeket mindenütt téglából rakatták tűzrendészeti meggondolásból.

22 A földesúri téglaégetőben volt megfelelő kapacitás. A maga majorsági építményeit is téglából rakatta, s kevés volt olyan, amelynek csak a fundamentuma ilyen.

23 Az egymásra merőleges és párhuzamos utcarend azóta jellemző a településre. Ismételt követelések után 1840-re tagosították Törökszentmiklós határát úrbéres és majorsági területekre. Az úrbéres részt az oppidumtól délre, Szenttamás és Tenyő felé mérték ki változó minőségű területen. Ennek minősége bizony nem a határ jobb földjeit jelentette. Viszont jól megközelíthető volt és közel az oppidum belterületéhez.

24 20 SZABÓ Antal: Törökszentmiklósi zenebonások. Kézirat. 1982. /Több tanulmány és újságcikk/.; - HML Közgy. ir. 54/1821. sz. 21 H. Gy. Adattár - Törökszentmiklós Város Protocolluma 1819/20. év. 22 SOÓS Imre Törökszentmiklós újjátelepülésének 250. évfordulóján tartott előadása. 23 HML IV.-l/b. 624/1845. OL Az 1838. Évi Uri Széki Kegyes ítélete utánni Újj Felvétel és tervezés szerint Lipkos Josep: A Török Sz. Miklósi Úrbéri Tagos Rendezésnek 11-ik számmal jegyzett Tervezési Térképe 1846. évben III. 13. 122