Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adalékok a katonaállítás eredményeihez és sajátosságaihoz a Jászkun Kerületben 1848/49-ben / 9. o.

a redempciós váltság szerinti kivetés, és a toborzás). Csak a magyar huszárezredekhez adtak újoncokat, de igazi rangot a 12. Nádor huszároknál töltött szolgálat jelentett. Nüanszokhoz ragaszkodva igyekeztek megtartani a lovon szolgáló, vérrel adózó "nemes, vagy azokkal egyenlő" jászkun nemzet feudális ideálját, ami hosszabb távon már tarthatatlan volt.

3 II. Köztudott, hogy az 1848-as pesti forradalom, s a feudalizmust felszámoló áprilisi törvények a Jászkunságban nem jártak számottevő változással, s társadalmi feszültségeket sem gerjesztettek. A XXV. te. biztosította a jászkun kiváltságok zömének fennmaradását, a hírhedten konzervatív Szluha Imre nádori főkapitány eltávolítását pedig örömünnep fogadta. Témánk szempontjából említést érdemel a nemzetőrség kerületi felállítása, bár kezdetben nem sejthették, hogy ezek bevetésére hamarosan szükség lesz.

4 A Batthyány kormány a délvidéki események hatására május 15-én határozta el egy "önkéntes őrsereg" (a későbbi honvédség) felállítását négy év kötelező szolgálattal, a hiányzó sorkatonaság pótlására. Kizárólag gyalogság felállítását rendelték el, a Kerületekben hagyományos és kizárólagos lovasságét viszont nem. Ez már a június eleji toborzáskor komoly problémákat okozott. Kökényessy Szaniszló berényi hadfogadó tiszt június 22-i levelében erről az alábbiakat írta: "... ezen csekély szaporodásnak azt kell okául tulajdonítani, hogy eddig a JászKún nép kizárólag tsak a lovassághoz állott, a topánka viselet pedig a Jászság, de különösen a Nagykunságban rokonszenvre nem találván, sőt ez iránt az ellenszenv abból is kiviláglik, mert hogy magából a Jászságból mind amellett hogy az önkéntes honvédőkre volt a toborzás czélozva, a Nádor 12-ik számú huszár Ezredhez 18 nap alatt 70 ujontzok soroztattak be. ... ha talán önkénytes lovasság felállítandó lenne ezen törzsökös, a lovat kimondhatatlanul szerető és már ezer magyar sarjadék geniusával járó, lovassi szolgálatra őket kegyessen kijelöltem méltóztassanak, mert a toborzónál igen sokan jelentik magokat, de midőn felvilágosítódnak öltözetük mineműségéről, azon felelettel, hogy ők BAGI Gábor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 1991.; Uő. A Jászkun Kerület társadalma a redempciótól a polgári forradalomig. 1745-1848. Szolnok, 1995. HERENDI József: A Jászkun-Kerületek a függetlenségi harcz alatt 1848- és 1849-ben. Czegléd, 1901. 31-33.; ZÁDOR Béla: Jászkun nemzetőrség 1848-ban. In.: Zounuk, 8. Szolnok, 1993. 11