Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)
TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Adalékok a katonaállítás eredményeihez és sajátosságaihoz a Jászkun Kerületben 1848/49-ben / 9. o.
A korszak legfőbb problémája a feudalizmus, az úrbéri terhek felszámolása, s annak mértéke volt. A cél végül az áprilisi törvényekben valósult meg, az eredményeket azonban sokan kevésnek érezték. Az elégedetlenség a tavaszi hónapokban megyénk úrbéres részein, az egykori Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszai járásában is komoly mozgalmakhoz vezetett. Tiszasason az úrbérrendezést sérelmezőket katonaság nyomta el, Tiszakürtön a tagosítás, Tiszafüreden és Tiszaszentimrén az úrbérrendezés szította az indulatokat. Füreden a legelő elkülönítést is sérelmezték, sőt a lakosság a vám- és révpénzek fizetését is megtagadta. Tiszaigaron viszont a nagyszámú kisnemes - saját kezelésű (allodiális) földek híján - "kifosztása" miatt lázongott. E problémák az őszi újoncozáskor is érezhetőek voltak. Tiszaabádon és környékén /Tiszaszalók, Tiszaigar/ több mint 20 főt börtönöztek be szolgálatmegtagadásért, Tiszaszentimrére pedig katonaságot kellett kivezényelni. l E helyzetben a lelkesítés legcélszerűbb módja a feudális szolgáltatások maradványainak felszámolása volt. A szőlődézsma 1848 szeptemberi eltörlésének hatása Jellasics betörésekor közismert, de 1849 januárjában a földesúri regálék tiszabői eltörlését Heves-Külső-Szolnok vármegye tiszai járásában is olyan felbuzdulás követte, melynek hatása számottevő volt a cibakházi harcokban. 2 A Jászkunságban alapvetően más volt a helyzet. A Kerületek szabadparaszti népessége a feudális függést nem ismerte, s privilégiumai a közös teherviselés, a törvény előtti egyenlőség és a népképviseleti elv sajátos megfogalmazását tartalmazták. A helyi társadalmat a szabad földtulajdon tagolta, mihez kiváltságok és katonai terhek kapcsolódtak. A katonai szolgálat a jászkun közgondolkodásban kulcsfontosságú volt. Az 1745-ös redempcióban (megváltakozásban) résztvett birtokos redemptusság magát katonáskodásért privilegizált nemesnek tartva igyekezett a privilégiumok nemesi jogait és kötelezettségeit (nemesi felkelés) kisajátítani, míg annak jobbágyi terheit a földtelen irredemptusságra hárítani (rendszeres újoncállítás, hadiadó fizetése). A Kerületek - sajátos helyzetük folytán - a katonaállítás központi elveit (népességszám szerinti sorshúzásos rendszer) sokáig nem alkalmazták (maradt EMBER Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp. 1951. 124-133.; ANNÁSI Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves és Külső Szolnok vármegyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei IV. Eger, 1966. 346-367. BALOGH György: Heves megye népe az 1848-49-es forradalom és szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában. In.: Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. I. Eger, 1955. 360. 10
