Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.

a hajójáratok. A magyar " Adria" és Llyod osztrák-magyar hajózási vállalatok szerződést kötöttek az állammal, az általuk indított hajójáratok mennyiségéről.

15 A magyarországi térképek közül Klösz György és fia térképészeti műintézetéből származó Magyarország és Ausztria vasúti és gőzhajózási térképe a legismertebb.

16 Ezt a térképet használták 1906-tól az összes felső kereskedelmi, polgári és középiskolákban valamint a tanítóképző intézetekben.

17 1913-ban már a negyedik kiadása volt használatban.

18 A térkép 129 x 98 cm nagyságú, 1: 050 000 méretarányú. A Monarchiában működő önálló igazgatással rendelkező vasutak címjegyzéke és színek magyarázatán túl öt melléktérképe van: Budapest, Bécs, Prága vasúthálózatának helyzetrajza, valamint a fiumei pályaudvar és kikötő helyzetrajza. Szerepel még a Balkán-félsziget vasúti térképe is. A térképet egy füzet egészíti ki, ahol 44 oldalon a vasútállomások nevei vannak felsorolva. A magyar tervezésű térképek közül még kiemeljük Kogutowitz Manó tervezésében és rajzolásában - Dr. V. Koch atlasza nyomán - 1907-ben megjelent Magyarország és Ausztria vasúti és közlekedési térképe a külföldi csatlakozó vasutakkal}

9 című térképét. Méretaránya 1 : 900 000, ennek megfelelően nagy méretű 155 x 99 cm. A térképet a Magyar Földrajzi Mézet metszette, nyomtatta és adta ki. A vasútforgalmat kilenc egyezményes jel minősíti: vonalak gyorsvonatokkal, vonalak gyorsvonatok nélkül, keskenyvágányú vasutak, építés alatt lévő vasutak, állomás személy és teljes áruforgalommal, állomás személy és korlátolt áruforgalommal, állomás (rendes vagy feltételes) csak személyforgalommal, állomás csak áruforgalommal, Átlagban évenként 18 járatot indítottak Fiuméből Glasgowba, valamint spanyol és portugál kikötőkbe, vagy Franciaország nyugati kikötőjébe Marseillebe, 12 járatot Leihtbe (vagy Nagy-Britannia más keleti kikötőjébe), Londonba, Liverpoolba, Hullba vagy New-Castlebe, Rouenbe (vagy Észak-Franciaország más kikötőjébe), Bordeuxba, Olaszország keleti kikötőjébe, Szicüiába, Máltára, és Tuniszba, 6 járatot Hamburgba Antwerpen érintésével, 6 járatot Brazília valamelyik kikötőjébe. 1878. XXVT1. te. Az "Osztrák-Magyar Llyod" gőzhajózási vállalattal kötött hajózási és posta szerződés. 1891. XXX. te. Az "Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés becikkelyezéséről. In: Országos Törvénytár, 1891. aug2. szám. Hadtörténelmi Térképtár. B. LX. c. 2/2. A M. Kir. Vallás és közoktatási miniszter 55910/906. sz. rendelete értelmében. Ez a kiadás a Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága által felülvizsgált és jóváhagyott kiadás volt. Ára az állomás névjegyzékkel együtt 5 korona, vásznazva és léccel ellátva 10 korona. Hadtörténelmi Térképtár. B. LX. c. 731. 93