Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

Újabb személypályaudvar építése A vasút építése nem állt meg Szolnoknál. Széchenyi István már mint közmunka- és közlekedésügyi miniszter tette közzé 1848 nyarán öt vasútvonal tervét. Ezek a Szolnok-Arad, Buda-Székesfehérvár, Szolnok-Debrecen, Debrecen-Szatmár, Pest-Miskolc közti vonalak. Az említett irányok szerves részét képezték Széchenyi már előzőleg kidolgozott javaslatának, melynek lényege Pest-Budára futnak be a centrális irányú vonalak.

61 A Pest-Szolnok-Debrecen vonal jelentőségét növelte, hogy az időközben meginduló gőzhajóval gyorsabban lehetett árukat szállítani a Tiszán Szolnokig. Itt átrakva a vasútra eljuthattak Pest érintésével - a vasút megépítését követően Fiúméba vagy a környező országok piacaira. Mindez kikapcsolhatta az osztrák piacokat, így Magyarország exportját Ausztriától függetlenül intézhette. Széchenyi már nem tudta terveit véghez vinni, betegsége miatt lemondott a tárca vezetéséről. A szabadságharc alatt szüneteltek a vasútépítési munkák. A szolnokdebreceni vasútvonal volt az egyetlen ahol földmunkát végeztek. Ezen a szakaszon Jellasich seregéből elfogott hadifoglyok dolgoztak debreceni nemzetőrök felügyelete mellett.

62 A világosi fegyverletétel után a Magyar Középponti Vasút már nem volt képes a vasútépítéseket tovább folytatni, mert tőkéje elfogyott. Üzemben lévő és építés alatt álló vonalait 1850. március 7-én az osztrák kormány megvásárolta. Az Osztrák Kereskedelmi Minisztérium 1851. évi vasútépítési tervében teljesen a birodalmi érdekek érvényesültek. Magyarország ugyanolyan hosszúságú vasúti vonalakat kapott volna mint a Széchenyi-féle javaslatban, de a vasúti fővonalak elsősorban Bécs felé irányultak. Az elképzelések közé beleillett a Bécs-PestBáziás vonal, amely a termékeny Bánságot és, az al-dunai fejedelemségeket kötötte össze az osztrák fővárossal. A vonal szakaszait az 1850-es években a legelsők közt kezdték el építeni. A Vác-Pozsony és a Cegléd-Szeged közötti vasút munkáihoz még az Osztrák Államvasút fogott hozzá. 1854-ben pénzügyi válság miatt az osztrák kormány eladta üzemben lévő és építés alatt álló magyarországi vonalait három nagy vasúttársaságnak. M. v. 1. 47-49. HORVÁTH Ferenc: Kecskemét vasútjai (1845-1919.) Kecskemét, 1995. (Kecskeméti Füzetek 5.) 65. 56