Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Jász-Nagykun-Szolnok megye volt hevesi részeinek 15. századi történetéből (1401-1500) / 269. o.

innen - ugyanazon déli irányba kevéssé előre menve - készítettek továbbá egy földből való folyamatos határjelet; és ezután tartva egyenest ugyanazt a déli irányt, érkeztek egy kettős régi és jól látható földből való határjelhez, amelyeknek egyike Örs, a másika pedig a fent mondott Apaszentmiklós falubirtokokat választja el; amelyek mellett a nyugati oldalon, egy földből való határjelet újonnan emeltek; és ugyanazon felek ott a fent írt Örs és Igar falubirtokok, valamint Gyáma puszta bármely határjelének felújítását, emelését és összehúzását, kölcsönös elválasztással befejezték; a fenti módon végezve - ugyanazok a felek, úgymint [Beckensloer] János püspök úr a maga és egyháza javára, a szóban forgó Szőlősi György és László pedig hasonlóképpen a maguk és az ugyanők örökösei javára megerősítve, szívességet mutatva, beleegyezve a fent előadott rendben való birtoklás céljából, örökre és változhatatlanul megtartva, meghagyták; amely dolognak örök emlékezetére és érvénybe lépése céljából a jelenlegi - függő és hiteles pecsétünk oltalmával megerősített - kiváltságlevelünket, az ugyanazon felek kívánsága szerint, azok kérésére örök időkre kiadni rendeltük; kiadatott Budán, Szent Margit szűz és mártír ünnepe előtt, a legközelebbi szombaton [július 11-én], az Úrnak 1472-dik évében" Az oklevél eredeti, hártyára írt, latin nyelvű, teljes szövegű. A függőpecsétje elveszett. Külső oldalán a következő olvasható: "Metales possessionum Ewrs, Igar et Giama in comitatu Hevessiensi".' Hiteles másolat formájában is fennmaradt Péterffy József tollából 1722. november 16. kelettel.

8 Nyomtatásban és latinul jelentéktelen olvasati hibákkal - tudomásunk szerint - csak Balázsy Ferenc közölte, 1897-ben." OL DL 17.341 Magyarul: "A Heves vármegyében [lévő] Örs, Igar és Gyáma határjáró [levele]". 8 OL DL 26.004 BALAZSY Ferenc: Heves vármegye története. Eger, 1897.

1. köt. 318-320. 331