Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

lásos helyeket váltságdíj ellenében kiosztották az arra jelentkező lakosoknak, akik vállalták, hogy a terület karbantartásáról gondoskodni fognak.

63 Szolnok város vezetőinek érzéketlensége a vasút kínálta lehetőségek iránt már a kortársaknak is feltűnt. A Vasárnapi Újság című országos hetilap 1857. november 7-i számában "Szolnok, Szolnok, majd megszólnak!" címmel megjelent cikk éppen ezt a városban tapasztalható közönyösséget ostorozza: "Szolnok ott van biz a most is, ahol talán 150 évvel ezelőtt. Hittük - legalább hitték, - hogy a vasút fog tenni lendületet. 10 éve, hogy Szolnok külvárosa lett Pestnek, ám jöjjön bárki, s Ítéljen, mit tett Szolnok. Az országutat képező utcája kiköveztetett s finis! Nincs több. S kérdem, ez is ki érdeme? Bizonyosan nem a szolnokiaké, legalább direck nem. Itt van azóta a gőzhajózás is, és mind ezen két közlekedési vállalat nem birt Szolnokra hatni. Most pedig mi vár rá? A vasút e hó 19-én tovább menend Debrecenbe, s akkor Szolnok eo ipso mellékes és csak közbeeső állomás leend." A hírlapíró jóslata szerencsére nem vált be. 1858-ban Arad, 1873-ban pedig Hatvan felé kiépült újabb vasútvonalak az Alföld legfontosabb közlekedési csomópontjává tették a várost, melynek eredménye, hogy 1876-ban Szolnok lett az új törvényhatóság, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye. Nemcsak a vállalkozásoktól idegenkedő szemléletmód és a városra ráerőltetett alhaszonbérleti rendszer, hanem olykor a vasúti vállalkozókkal felmerült érdekellentétek is korlátozták a szolnoki elöljáróságot a vasútépítés kínálta lehetőségek kihasználásában. 1857-ben a tiszai vasúti híd építésénél a munkások élelmezéséről előbb a Tiszavidéki Vasút alvállalkozója gondoskodott, akinek azonban Szolnok város tanácsa megtiltotta a munkások ellátását és a regálé jog érvényesítésével a várossal haszonbér szerződésben álló urasági vendéglőst bízott meg az étel és ital kiszolgáltatásával. A vasútvállalat viszont panaszt emelt és azt állította, hogy a vendégfogadós romlott, az egészségre ártalmas ételt és italt árul. A vendéglőben található ételeket és italokat a megyei fizikus és Scheftsik István városi patikus megvizsgálta és megállapították, hogy jó minőségűek. A helytartótanács az ügy kivizsgálására bizottságot rendelt ki Szolnokra, amely Gregersen Guilbrand vasúti fővállalkozó érvelését fogadta el és a regálé jog bérlőjének vendéglőjét kicsinek, 250 munkás ellátására alkalmatlannak találta. Ezután a város érdekeit SZML Karcag tanácsülési jegyzőkönyv 1857/673. sz. 26