Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Fazekas Mihály: Pap Béla református lelkész élete és munkássága (1907-1957) / 243. o.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1990. augusztus 28-án rehabilitálta Pap Bélát. Megállapítást nyert ugyanis, hogy ellene koncepciós per készült, amelynek indoklása teljesen alaptalan volt. Oka a Sárospataki Főiskola államosítása ellen való tiltakozás, ülendő hát, hogy - ezen szerény bemutatás által is - némi emléket állítsunk nevének, és ezáltal életpályájáról, munkásságáról s a Szeretetszövetségről minél több ismeretet szerezzen a mai nemzedék.

1 1. Életpályája Az I. világháború vérzivatara és a trianoni békekötés kegyetlensége a lélek mélyéig megrendítette a magyarságot. Az akkor felnövekvő ifjúság csakhamar a küzdőtérre lépett, és egyházunkért, hazánkért, boldogabb jövőnkért ifjúsági mozgalmakat hozott létre. Már 1921-ben igen jelentős szervezeti munka bontakozott ki. Tahiban a Magyar Evangéliumi Diákszövetség (MEKDESZ) tartott konferenciát; Dunavecsen országos cserkésztalálkozó volt; Karcagon a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KJE) első nemzeti konferenciája volt, amelyről Megyeresi Béla cikksorozatban számolt be a Karcagon megjelenő NAGYKUNSÁG c. hetilap 1921. júl. 10-i (46. évf 55. sz.) és az azt követő számaiban. Ugyanebben az évben alakult meg a Soli Deo Glória Diákszövetség. Ezeken az alkalmakon tűntek fel a korabeli keresztyén ifjúsági mozgalom irányítói és mindazok, akik majd később, a 30-as években váltak vezetőkké. Ezek között élenjáró szerep jutott Pap Bélának. Élete fehérfényű lángolás volt, amely szeretett református keresztyén egyházunkért, magyar népünk jobb jövőjéért lobbant el - magas hőfokon. 50 évet élt - de ebből 45 sem jutott aktív szolgálatra. 40 évvel ezelőtt halt meg - rejtélyes körülmények között. 90 éves lenne most, 1997-ben. Megköszönöm a tanulmányom előkészítéséhez nyújtott, rendkívül jószívű segítséget Pap Bélánénak és Kovács Bálint lelkipásztor, egyháztörténeti kutató úrnak, akik oly önzetlen készséggel fáradoztak azon, hogy ez a munka minél jobb, minél tartalmasabb legyen. Ezt a munkát 1990-ben írtam - most pedig 1997 van. Azóta örvendetesen megnövekedett a Pap Bélával foglalkozó írások száma. Ezek közül igen értékesnek tartom a két következő tanulmányt: 1. Kovács Bálint: "Pap Béla, a mártírsorsú lelkipásztor" CONFESSIO 1990/2. (X. évf. 2. sz. 84-94.) 2. Gombos Gyula: Pap Béla emlékezete (kézirat) (Részlet a szerző emlékirataiból) A hét évvel ezelőtt készített és most újra átnézett dolgozatomhoz ezekből a tanulmányokból ís merítettem adatokat. 244