Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

Kelemen Mór helyesen ismerte fel azt a változást, ami erre az időre a jászkunokat jellemezte. A korábbi időszakoktól eltérően már nem emlegetik fel a hazáért hozott oly sok áldozatukat, nem kívánják vissza kiváltságaikat, hanem határozottan állnak ki a haladó elképzelések, az alkotmányosság és a jogszerűség mellett. A helyi érdekek túlhangsúlyozása helyett országos ügyekben, országos célokért és országosan is haladó módon lépnek fel. Ez tapasztalható a nemzetiségiekkel kapcsolatos pártoló magatartásukat illetően is, körükben ugyanis a 48-as állapotok gyakori emlegetése bizonyos félelmeket keltett. Ezért Félegyháza pl. Zágráb megye átiratára válaszolva ígéretet tett arra, hogy országgyűlési követe támogatni fogja a nemzetiségek jogaira irányuló törekvéseket. Mint írják "ha valaki azt mondja nektek, hogy mi magyarok a mi nemzetiségünket és alkotmányos jogainkat a ti rovástokra és a szent korona alatt ősidőktől létező nemzetiségek jogtalan csorbításával akarjuk terjeszteni -, az ilyesmit állító rágalmaz minket, rosszakarónk nekünk, úgy mint nektek."

67 Országgyűlési választások a Kerületben A császár ellentmondásos intézkedései ellenére az ország meglehetősen nagy várakozással készült a kilátásba helyezett országgyűlés megnyitására. Azonban mind az összehívás módja, mind pedig a tervezett színhely igen heves ellenállást váltott ki. A 48-as törvényekkel ellentétben a császár Budára tervezte összehívni az országgyűlést, a választás módjánál pedig az 1608-as törvényt tekintette alapnak.

68 A Jászkun Kerülethez 1861. január 21-én érkezett meg a helytartótanács leirata, mely szerint a császár 1861. április 2-ára Budára hívja össze az országgyűlést. A Kerület az ország más törvényhatóságaihoz hasonlóan óvást emelt az országgyűlés helye ellen.

69 Ugyanakkkor olyan nagy fontosságúnak ítélték meg az ott tárgyalandó ügyeket, hogy nem kívánták akadályozni a képviselőválasztásokat. Amikor a hivatalos meghívólevél megérkezett - ekkor már Budáról Pestre tették át az országgyűlés színhelyét -, a Kerület ismét óvást tett, mivel nem hívták meg Erdély, Horvátország és Tótország képviselőit. Mint írták: "... a nemzetgyűlés a koronázás és más egyéb tárgyak iránti táífeyalásokba, a nemzeti becsület és alkotmány megsértése nélkül nem bocsátkozhatik, és a Nemzet csak akkor lesz megnyugodva, ha az ország területi épsége helyre állítva, s az ország minden BÁNKINÉ MOLNÁRÉ 1995. 174. BERTÉNYI

I. - GYAPAY G. 1992. 409. SZML Jászkra Ker. Közgy. jkv. 1861. 29. 205