Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

Karcagon, a vasút által érintett másik nagykun városban a telek kisajátítás hasonlóképpen ment végbe. A város magisztrátusa a közlegelőkön ugyancsak ingyen ajánlotta fel a szükséges 12 négyszögöl szélességű fbldsávot, a tagosított birtokosok viszont a kártérítés összegéről itt sem voltak hajlandók lemondani, bár a tanács erre felszólította őket.

33 így a magánbirtokokon húzódó 600 öl hosszú, jobbról 5, balról 7 öl széles területért a város kártérítést kért az államkincstártól.

34 A nagy kiterjedésű kincstári ingatlanok által határolt Szolnokon a telek kisajátítások máshogy mentek végbe, mint a nagykun városokban. A vasútvonal helyét a kincstári uradalomhoz tartozó Alcsi-pusztán, a kamarai birtok és a tagosított szántóföldek határán jelölték ki. A vasutat eredetileg az 1847-ben megépült szolnoki indóháztól a Tisza-parton kívánták Alcsi-puszta irányában folytatni, ahol a vonal kiépítéséhez 25 hold földterületet vettek igénybe, 36 hold térséget pedig ideiglenesen az építési anyag tárolására használtak fel. 1852 és 1856 között csupán a kincstári Alcsi-pusztán készült el a vasútvonal, magánbirtokokat és lakóépületeket alig érintett a kisajátítás. A vasút szolnoki, belterületi szakaszán a vonal helyét kijelölték, de terület kisajátítást nem végeztek.

35 A korábban megjelent helytörténeti publikációk szerint a város ellenezte, hogy közvetlenül a Tisza-parton épüljön a vasút, elvágva a lakosságot a folyótól. Kétségtelenül nem túl szerencsés elgondolás volt ez, hiszen a szolnoki kikötők és sóházak megközelíthetőségét, a folyó mellett lévő fatelepek működését és nem utolsósorban az ivóvízért lejáró helybeli lakosok közlekedését a vasútvonal megnehezítette volna. A szolnoki elöljáróság már 1848 nyarán tiltakozott a vasútvonal helyét kijelölő Mück Vilmos mérnök tevékenysége ellen, aki a városi tanács beleegyezése nélkül a Tisza-parton kerítést húzatott és oszlopokat kezdett ásatni.

36 A ferences rendház História Domusának 1851. április 16-án kelt bejegyzése szerint pedig a szerzetesek és a helyi gazdák méltatlankodtak, mivel a kolostor szénáskertjében és a magánkertekben a vasúthoz szükséges földsávot SZML Karcag tanácsülési jegyzőkönyv 1852/199. sz. Uo. 1852/199. és 1852/308. sz. OLD. 101. 1853. 21. csomó, 11. kútfő, 3059. sz. Varia Museologica, 1996. 207. 19 33 34 35 36