Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

talán még a többi törvényhatóságnál is nagyobb várakozás volt tapasztalható a változások, elsősorban az önkormányzati élet visszaállítása iránt. A korábban kiváltságos Jászkun Kerületben ugyanis az eltelt 11 év során jelentős változások következtek be. Az 1849-es áprilisi törvények, melyek minden nemesi előjogot megszüntettek, eltörölték a Kerület évszázadokon át fennállott feudális kiváltságait is. Bár a volt szabad kerület - a korábbitól eltérő belső tagolással - megtarthatta területi épségét és hagyományos elnevezéseit, de autonóm közigazgatási jogát elveszítette.

8 Megmaradt a jászkun főkapitányi tisztség is melyre 1849-ben Haynau Jankovich Györgyöt nevezte ki.

9 1851-ben öt kerületre osztották az országot, ezen belül a Jászkun Kerület a Pest-Budai közigazgatási kerületbe nyert besorolást és járásokra tagolták. 1850. május 1-től elvált az igazgatási és jogszolgáltatási járás. Megalakultak az igazgatási szervezettől elkülönült cs. kir. járásbíróságok, s 1854 áprilisáig működtek. Ezt követően alakultak meg az un. vegyes szolgabíróságok, melyekben a jogszolgáltatási és igazgatási feladatok ismét egyesültek.

10 1850-től sor került az új polgári adóztatás bevezetésére, ami igen súlyos terheket jelentett a Kerület lakói számára. A járási székhelyeken felállított új adóhivatalokat tisztségviselőivel együtt az osztrák uralom eszközeinek tekintették.

11 A közbiztonság fenntartására kiépült csendőrségi szervezet működése ugyancsak nagy ellenszenvet váltott ki a lakosokból. Rendszeressé váltak a beszállásolt katonaság és a csendőrség visszaélései és az adószedés során tapasztalható törvénytelenségek. További terhet jelentett, hogy bár a Jászkun Kerületben az 1853-as úrbéri pátens a helyi sajátos és bonyolult birtokviszonyok miatt nem volt alkalmazható, a Kerület lakóinak mégis viselniük kellett az úrbéri kárpótlás terheit is.

12 Bár a nádori bíráskodást az 1848. 28. te. megszüntette, a Kerületnek még ebben az időben is fizetnie kellett az évi 3000 aranynak megfelelő nádori tiszteletdíjat.

13 8 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745-1876. Szolnok, 1995. 151. A korszak közigazgatási változásainak részletes bemutatása uo. 149-178. 9 Uo. 150. 10 Uo. 150-155, 158., 258. 11 KISS József: Jászkunsági agrármozgalmak a kiegyezéstől a millenniumig (1867-1896). Bp. 1968. 20., 29. 12 BÁNKINÉ MOLNÁR E. 1995. 158., 163. 13 Uo. 116. 191