Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés / 189. o.

felemásságával jól tükrözte az abszolutisztikus beállítottságú uralkodó gondolkodásmódját. "Valami parlamentáris életet fogunk kapni, de a hatalom az én kezemben marad, és az egész jól fog illeni az osztrák viszonyokhoz" - írta egy anyjának szóló levelében.

4 A hazai konzervatívok az Októberi Diplomában megfogalmazottakat kellő alapnak tekintették egy későbbi kiegyezéshez. A liberális köznemesi körök azonban elutasították, s ragaszkodtak a teljes alkotmányosság 48-as alapokon való visszaállításához. Közöttük is két irányzat vált meghatározóvá: a Teleki László által képviselt radikális nézet, amely az uralkodóval való mindenféle egyezkedést elutasított, és Deák Ferenc mérsékeltebb irányzata, amely a 48-as alapok visszaállítása után lehetőséget látott annak bizonyos korrekciójára.

5 "A magyar politika fo erői mégis a közös, 48-as jelszavak alatt haladtak a soron következő időszakban, ha nem is azonos tudattal, ha nem is azonos célok felé."

6 Az Októberi Diploma hatása a Jászkun Kerületben 1860 végére az egész országban érzékelhetően nőtt az elégedetlenség a császári tisztviselőkkel és a Bach rendszer kiszolgálóival szemben. Különösen az Alföldön és a Felvidéken volt jelentős a szembenállás. Nem ritkán nyilvánosan is megszégyenítették a rendszer kiszolgálóit, hivatalnokait, s több helyen véres összeütközésekre is sor került a lakosság és a csendőrség vagy az adóbehajtást követelő pénzügyőrök között.

7 Hasonló esetek a Jászkunságban is előfordultak, azonban a császári intézkedések bizonyos reményt is jelentettek a Kerület lakói számára. Hatásukra a jászkunsági településeken is megnőtt a politika iránti érdeklődés. A Kerületben élő tekintélyes vezető személyiségek, akik 48-as tevékenységük miatt kompromittálódtak, s kénytelenek voltak visszavonulni a közélettől, vagy börtönbüntetést szenvedtek, a változások hatására ismét bekapcsolódtak a politikába, s a közösségek irántuk megnyilvánuló bizalma nyomán helyi és országos tisztségeket is vállaltak. A Kerületben az elszenvedett sérelmek nyomán 4 KÖRMÖCZI Katalin: A magyar országgyűlés 1861-ben (Néhány adalék és emlék) In: Folia Historica XVTJI. Bp. 1993. 123. BERTÉNYI Iván - GYAPAY Gábor: Magyarország rövid története. Bp. 1992. 410. 6 SZABAD Gy. 1967. 149. 7 Uo. 190