Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

birtokosai azonban kártérítést kértek.

22 A vasútvonal Tenyő-pusztán és Törökszentmiklós határában gróf Almásy Dénes és Almásy Eduárd, Szakállaspusztán az Irsay család, Fegyvemeken báró Wenkheim László, Mányai József és az Orczy bárói család földjein át épült, de érintette más nemesi birtokosok, mint például a tiszaroffi Magyaryak, a tiszaigari Széky Péter és gróf Batthyány Imre Törökszentmiklós és Kisújszállás között fekvő birtokrészeit is.

23 Kisújszállás és Karcag, a két nagykun város a közlegelőkre eső földsávról ingyen lemondott a vasúttársaság javára, a tagosított szántóföldeket azonban a városok tanácsa már nem ajánlotta fel, mivel a magánbirtokok sorsáról a magisztrátusok nem dönthettek.

24 1852. december 2. és 5. között a Szolnok-Debrecen-Nagyváradi Vasúttársaság megbízásából a telek kisajátítások előkészítésére alakult bizottság járta végig a nagykunsági és külső-szolnoki településeket. Karcag felől a szolnoki Zagyvapart irányában haladó bizottság nemcsak a kisajátítandó ingatlanok értékét becsülte fel, hanem a helyi hatóságokkal és birtokosokkal a közlekedés és állathajtás módjáról is megegyezett, kijelölve azokat a helyeket, ahol az épülő vasúti töltésen átjárhattak.

25 A bizottság feladatait és útiprogramját rögzítő iratból kiderült, hogy 1852 decemberére a szolnoki vasúti Tisza-híd helyét már kijelölték és a vasút terveit a vállalkozóknak kivitelezésre átadták.

26 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban az 1850-es években végrehajtott telek kisajátításokról sajnos nagyon kevés irat található. Törökszentmiklós levéltára 1944 őszén teljes egészében megsemmisült. Karcag és Szolnok esetében is csak a tanácsülési jegyzőkönyvek maradtak meg, melyek adatai a Magyar Országos Levéltár abszolutizmus kori forrásaival némileg kiegészáthetők. Csupán Kisújszállás város iratanyaga többé-kevésbé teljes, amely a kisajátításokról és a vasútépítésről értékes adatokat tartalmaz. Ezért talán érdemes a Kisújszálláson lezajlott eseményeket részletesebben ismertetni, melyek jól tükrözik, hogy a helyi hatóságok miként viszonyultak a vasútépítésekhez. OL Abszolutizmuskori Levéltár D. 101. 1852. 7. csomó, 15 kútfö, 13.820. sz. OL D. 101. 1853. 21. csomó, 11 kútfő, 7876. sz. és OL D. 122. 1854. 781. csomó, X. E. kútfő, 16.164. sz. OL D. 101. 1852. 7. csomó, 15. kútfő, 16.699. sz. Uo. 20.001. sz. Uo. 17 22 23 24 25 26