Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.
só és a fa vasúti szállítása csak a szabadságharc leverése után, a pályatest helyreállítását követően kezdődhetett meg újra. A szolnok-debreceni vasút A vasútépítést a pest-szolnoki vonal 1847. szeptember 7-én lezajlott ünnepélyes átadása után Debrecen, Arad és Nagyvárad irányában kívánták folytatni. Egyidejűleg tervezték a cegléd-szegedi vonal megépítését is. Mvel a Magyar Középponti Vasút egyszerre nem tudta valamennyi alföldi vonal munkálatait finanszírozni, élénk vita alakult ki arról, hogy melyik irányba építsenek előbb vasutat. Debrecen vásári forgalma az 1840-es években országos viszonylatban a legnagyobb, ugyanakkor a Tiszántúl útviszonyai a legrosszabbak voltak. Nagyvárad ez idő tájt az ország iparilag legfejlettebb városa, Arad pedig a legjelentősebb kereskedővárosnak számított. Szeged, Pest után a legnépesebb város a XDÍ. század közepén a maga 50 ezer lakosával és Szegeden át Magyarország legtermékenyebb mezőgazdasági vidékét, a Bánátot is be lehetett kapcsolni a vasúti forgalomba. Innen már nem esett messze Resica és Oravica, a vasérc- és kőszénbányászat két központja, melyek jelentősége a vasútépítések során különösen megnövekedett. 15 A Magyar Középponti Vasúttársaság részvényeseinek közgyűlésén 1847 tavaszán, még a pest-szolnoki vonal megnyitása előtt döntöttek a szegedi vasút cegléd-kecskeméti szakaszának mielőbbi kiépítéséről, azzal a feltétellel, hogy a vonal Szeged felé továbbépítése előtt Szolnoktól Debrecen irányában is megkezdik a munkálatokat. 16 A vasúttársaság a szolnok-debreceni szakasz terepfelméréséhez mérnököket küldött ki, a kiépítést azonban az 1848-49-es forrradalom és szabadságharc eseményei elodázták. A munkálatok folytatására előbb Szeged, majd Debrecen felé csak az 1850-es évek elején került sor. A szolnok-debreceni vasút nyomvonalának kijelölését a Nagykunság szabályozás előtti vízrajzi viszonyai miatt évekig tartó vita előzte meg. A vasút tervezői, hogy a hírhedt Kara-János mocsarat elkerüljék, a vonalat Kenderesen át Kisújszállástól messze, de Karcagtól is eléggé távol, északra kívánták vezetni, amellyel az építési költségeket jelentősen csökkentették volna. Karcag és Kisújszállás, a Nagykunság legjelentősebb városai már az 1848-as forradalom és HORVÁTH Ferenc: Kecskemét vasútjai (1845-1919) Kecskemét, 1995. 35-36. Uo. 54. 14
