Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

sen, Nagykunmadarason keresztül Tiszafüredig vezetendő vasútvonalra."

9 Ennek a vonalnak az építését, illetve végleges futását a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyebeli vezetésen belüli érdekellentétek is befolyásolták. A helyi, kistérségi vagy regionális érdekellentétek természetesen más irányból is befolyásolták a Közép-Tiszavidék térségében tervezett vasútvonalak megvalósítását. A "mátrai vasút" Eger mellőzésével történő létrehozása döntő mértékben ösztönözte Heves vármegye székhelyének befolyásos köreit, hogy újra felvessék az Eger és az Alföld közötti vasúti összeköttetés gondolatát. így született az Eger - Füzes-Abony - Tisza-Füred - Debrecen helyiérdekű vasútvonal terve. Erre az előmunkálati engedélyt 1885-ben szerezte meg az Eger város erőteljes támogatását élvező Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő.

10 Menet közben azonban a terv még tovább módosult, s a vasútvonalhoz Ohattól Polgárig, illetve Tisza-Füredtől Szent-Imréig terjedő szányvonal is társult volna (végül csak az Ohat-Polgár közötti szakasz épült meg az engedményezett hév keretében). Az érdekellentétek másik megnyilvánulásaként 1886. május 26-i keltezéssel egy újabb előmunkálati engedély született: Bárczay Gyula országgyűlési képviselő (nyugalmazott tiszaroffi járási főszolgabíró) és Moskovics Manó földbirtokos nevére. Ez az előmunkálati engedély "... a m. kir. államvasutak fegyverneki állomásából kiinduló, és Szapárfalut, Fegyverneket, Tisza-Beőt, Tisza-Rqffot, Tisza-Burát, Tisza-Abádot, Tisza-Derzset és Tisza-Szőllőst érintve TiszaFüredig, s Tisza-Derzstől elágazással Szent-Imrén át Kun-Madarasig vezetendő helyiérdekű gőzmozdonyú vasútvonalra" szóltM Fél év sem telt el, amikor 1886 októberében Papp Elek karcagi származású országgyűlési képviselő egy újabb előmunkálati engedélyt szerzett. Ez az okmány "... a m. kir. államvasutak karczagi pályaudvarából kiindulva K. Madarason, Tisza-Eörsön, T Igaron, T Örvényen és T Füreden át, - a Tiszafolyónak a poroszlói komp melletti pontjáig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra" adott engedélyt.

12 A fent bemutatott vasútépítési elgondolások gyakran egymással rivalizálva rajzolták meg a nyomvonalak futását, ám a vázolt terveknek több, jól kivehető közös jellemzője ismerhető fel. Az egyik alapvető törekvés a MátraHML IV-404/a-6/16440. VADÁSZ István: A "Debreczen-füzes-abony és Óhat-polgári helyi érdekű vasút" építése. In: Múzeumi Levelek 75/1. Szolnok, 1996. 214. HML IV-404/a-9/5917/1886. HML IV-404/a-l 0/11374. 133