Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.
legolcsóbb módon való építését Magyarországon az is indokolta, hogy csak mérsékeltebb személyforgalomra lehetett számítani, s azt is figyelembe kellett venni, hogy az adott viszonyok között, a kisebb távolságokra való tekintettel a hazai (körzetbeli) termékek nem bírták el a nagyobb szállítási költségeket. A kormányszintű közlekedéspolitika az 1870-es évekre kezdte felismerni a vicinális vasúti hálózat fontosságát. Fő célként az is megfogalmazódott, hogy a kövezett utak helyett a mellékvonalakkal lehet megoldani a forgalmi árnyékban fekvő vidékek tömegközlekedési feltárását. így a helyiérdekű vasútvonalak építésének ügyében az országos, a regionális (vármegyei), a kistérségi (járási) és a helyi érdekek találkoztak. Az 1880. évi 31. te, majd később az 1888. évi 4. te. megteremtette a helyiérdekű vasutak létesítésének jogi, pénzügyi és technikai feltételeit, így az 1880-as évektől a hazai vasútépítés történetében egy új korszak kezdődött. Erre az időszakra a fővonalaknál jóval gyengébb alépítményű és teljesítményű, ennek következtében olcsóbb vasutak iránti igény ugrásszerűen megnövekedett, így egyre több előmunkálati engedélyt adott ki a minisztérium. Az említett törvények alapján egyszerűbben lehetett végrehajtani a helyiérdekű vasutak építését, könnyítéseket engedélyeztek azok vonalvezetésében, kisebb mérettel képezték ki alépítményüket, könnyebb szerkezeteket alkalmaztak a felépítménynél (síneknél), olcsóbb anyagokból készülhettek a műtárgyak, épületek, kisebb volt az engedélyezett üzemi igénybevétel. Az épületek létesítési költsége például azért is lehetett olcsóbb, mert kevés épületet emeltek, kis légköbmétertérfogattal, egyszerű kivitelben, helyi anyagok felhasználásával, típustervek alapján. Kisméretű átereszeket és fahidakat alkalmaztak a vízfolyások felett, az állomások rövidebb vágányhosszakkal épültek. Kevés költségű volt a jelző- és biztosítóberendezések létesítése, mert építésükre csak éjszakai üzem vagy nagyobb forgalom esetén kötelezték a helyiérdekű vasúti társaságot. A Budapest-Miskolc, illetve a Budapest-Szolnok-Püspökladány-ZDebrecen/-/Nagyvárad/ fővonalak összekötésének terve már az 1870-es években felmerült. Több érdekcsoport is kapott előmunkálati engedélyt a Közmunka és Közlekedési Minisztériumtól az Alföld és az északi hegyvidék közötti vasúti összeköttetés megteremtésére. A dél (Nagykunság) felől, TiszafüredFüzesabony, - Eger felé tervezett vasútvonal nyomvonalára és kiindulási pontjára vonatkozóan azonban a kezdettől többféle elképzelés fogalmazódott meg. Az egyik elgondolás előmunkálati engedély formájában már az 1880. évi törvénykezés előtt testet öltött. 1 1878. augusztus 30-i keltezéssel Gróf Csáki Heves Megyei Levéltár Alispáni iratok (Továbbiakban: HML) IV-404/a-2/3468/1879. 130
