Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Vadász István: A karcag-tiszafüredi helyiérdekű vasút építése / 129. o.

VADÁSZ ISTVÁN A KARCAG-TISZAFÜREDI HELYIÉRDEKŰ VASÚT ÉPÍTÉSE 1.1 Az építés előzményei Az 1870-es évek végére Magyarországon kialakulóban volt az a vasúti törzsvonal-rendszer, amely megteremtette az országrészek közötti kapcsolatot, s egyben biztosította az ország nemzetközi vasúti összeköttetéseit is. Á fővonalak ritka hálózatának azonban az volt a fő vonása, hogy sugarasan épült ki, vagyis Pest-Buda lett a vonalak találkozási pontja. Ez valójában nem az abszolutizmus által elérendő cél volt, ám az 1850-es évekre már adott volt az a két, reformkorban épült vasútvonal (Pest-Vác, illetve Pest-Szolnok), mely Pest felé orientálta a további vasútvonalak futását. Miközben Pest-Buda gazdasági társadalmi centrum jellege egyre erősödött a vasútépítő nagyobb vállalkozások számára is mindinkább nyilvánvalóvá vált, Jiogy Bécs felé Pesten-Budán át vezet az út. A kortársak szerint a sugarasan kiépülő, ám ritka fővonalak nagy hiányossága az volt, hogy bizonyos országrészeket csak igen nagy kerülővel lehetett megközelíteni. Az 1860-as évek végéig Kassa-Mskolc térségéből Pestre csak Nyíregyházán és Debrecenen át vezetett a vasút, de igen körülményes volt a kapcsolat az Alföld és a Felvidék között is. A ritka hálózat másik hátránya értelemszerűen az volt, hogy az a helyi, kistérségi, regionális érdekek gyakori mellőzésével alakult ki. A ritka hálózat következtében ugyanis a települések túlnyomó többsége nem élvezhette a vasúti szállítás előnyeit. A vasútvonalak túl messze voltak, s a rossz vagy időszakosan járható utakon nehezen lehetett megközelíteni azokat. Ezen kiépítettség mellett a vasúthálózat hallatlan mértékben differenciálta a településeket, azok gazdálkodását: a vasút mentiek óriási előnyt élvezhettek a túlnyomó többségben levő távoliakkal szemben. Az elzárt területek közlekedési feltárására az egyetlen célszerű alternatívának az olcsó vasúti mellékvonalak kínálkoztak. A kövesutak építése a kőszállító vasútvonalaktól távol ugyanis eléggé költségesnek ígérkezett: alig maradt el a fővonalak építési költségeinek felét kitevő mellékvonal építési kiadásaitól. Ugyanakkor egy-egy mellékvonal szállítási teljesítménye és gyorsasága viszont a közúti fogatolt közlekedés többszörösének ígérkezett. A mellékvonalak lehető 129