Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.

megbetegedésekről nincsenek adataink, de valószínű, hogy a vérhasjárvány itt nem szedett sok áldozatot, mivel Cegléd és Szolnok között a munkálatokat többnyire csak később, 1846 őszétől végezték. A vasút kiépítése Pesttől Szolnok felé fokozatosan haladt. A földmunkák elvégzése után Tallachini 1846 őszén Vecsésnél kavicsbányát nyittatott, hogy a sínek ágyazatához megfelelő anyagot nyerjen. A bányának az egész vonal kavics-szükségletét biztosítania kellett, ugyanis máshol, az épülő vasút mellett sehol sem találtak kitermelhető kavicsot. Mivel ez a bánya Szolnoktól 11 mérföldnyire esett, a már elkészült töltésen ágyazat nélküli, ideiglenes vasúti pályát építettek és ezen szállították az anyagot.

9 A vasútépítések kezdeti időszakában zúzott kő helyett kavicságyazatra fektették a síneket. A váci szakasznál két és félszer hosszabb pest-szolnoki vasút kiépítése a maga korában kiemelkedő műszaki teljesítménynek számított, amelyhez hasonló nagyszabású építkezésre a XIX. század első felében nem került sor Magyarországon. Az egykorú hírlaptudósítás szerint a mintegy 13 mérföldes szakaszon több, mint 110 ezer mázsa sínt, 5000 mázsa szeget és alátétlemezt, több, mint 4 millió mázsa kavicsot és 126 ezer mázsa vasúti talpfát használtak fel. Az összes építési anyag súlya 4241 ezer mázsát tett ki, amelyből kb: 300 munkanap alatt átlagosan naponta 14 ezer mázsát szállítottak le.

10 A vasútépítésre vonatkozó szórványos helyi adatokat, melyeket Szolnok város tanácsának 1844 és 1847 között készült, de a H. világháború alatt megsemmisült jegyzőkönyvei tartalmaztak, Kaposvári Gyula nyugalmazott múzeumigazgató ismertette műveiben.

u Csupán a bécsi Közlekedési Minisztérium iratanyagában található néhány forrás, melyek adatait a helytörténeti kiadványok még nem közölték. A városi jegyzőkönyvek bejegyzései szerint Szolnok határában 1845 őszén kezdhették meg a terület kisajátításokat, miután a Pest megyei szakaszon ezeket a munkálatokat már befejezték. A városon kívüli telkekért, összesen 47 hold 583,4 négyszögöles területért 3960 forint 59,2 krajcár kártérítést utaltak ki a tulajdonosoknak, A vasúttársaság a városban lévő 9 hold 672,6 négyszögöl telekért 2837 forint 44,5 krajcárt, a lebontott épületekért pedig 5647 fonnt 46,8 krajcárt fizetett. Pest megye határától a szolnoki Tisza-partig kisajátított v Pester Zeitung, 1847. aug. 29. 1-2. 10 Uo. 1

' KAPOSVÁRI Gyula: 125 éves a pest-szolnoki vasút. In: Jászkunság, 1972/3. 111-112. és Varia Museológica, a Jász-Nagykun-Szolnoki Múzeumok közleményei 55-56. Szolnok, 1996. 197-201. 12