Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Suba János: Vasúttérképek a Hadtörténelmi Térképtárban, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére (1847-1918) / 87. o.

Hatvanig. Ez által közvetlen összeköttetés valósult volna meg Hatvan-CeglédKecskemét-Szeged között. Megjelenik a Mezőtúr-Szarvas vonal terve. Ugyancsak tervként jelenik meg a Pest-Miskolc vasút vonalvezetése amelynek érdekessége a Hatvan-Gyöngyös-Karácsond-Kápoma-Eger-Mezőkövesd-Miskolc-Putnok-Tornalja-Poprád vonal terve. Az 1869. évi kiadású térképen

28 (3. sz. melléklet) ugyanez a vonalszakasz terve a következőképpen néz ki: egyrészt Szolnok-Tápiógyörgye-Jászberény-Hatvan. Valamint Cegléd-Nagykáta-Hatvan vonal. Ugyanakkor Ceglédtől is tervbe van véve egy vonal Tápiógyörgyére, ahol bekapcsolódik a Szolnok-Hatvan vonalba. A Pest-Miskolc vasút már kiépült Hatvanig, onnan észak felé Salgótarjánig is kiépült. Hatvan és Miskolc között a tervezett pálya nyomvonala szerepel. Az 1870. évi kiadásban

29 (4. sz. melléklet) is ezek a tervezett vonalak szerepeltek, illetve Szolnoktól kiindulva szerepel egy új vonal Szolnok-Cibakháza-Csongrád-Szentes-(Hódmező)Vásárhely-Makó vonal, továbbá MezőtúrSzarvas szárnyvonal, valamint a miskolci vonalon fekvő Ernődből kiinduló Tiszacsege-Nádudvar-Püspökladány-Szeghalom-Békés-(Békés)Csaba vonalszakasz terve. Egy új vonal is megjelent a térképen Pest és Nagykáta között, amely így csatlakozik a Hatvan - Cegléd vonalhoz. Az 1871. évi kiadású térképen

30 (5. sz. melléklet) az eltérés az előző évivel szemben az, hogy megjelenik a Csongrádot és (Kiskun)Félegyházát összekötő vonal terve. Az egyik 1872. évi kiadású térképen

31 (6. sz. melléklet) a Hatvan-Tápiógyörgye-Szolnok vasútvonal terve továbbra is szerepel valamint a Tápiógyörgye és Cegléd közötti vonal szakasz terve is. Ez a térkép is zsúfolva van vasútvonal tervekkel, többek között a miskolci és a szolnoki vonalak között további összeköttetést terveztek Füzesabony-Abádszalók- és Kisújszállás bekapcsolásával. Ez a vonal a Kisterenye-Pétervására-Eger szakaszt is magába foglalta, annál is inkább mert az Eger és Füzesabony közti rész már megvolt, valamint az Hadtörténelmi Térképtár B. IX. c. 6/1 és a 83 jelzet. A két jelzet tartalmilag ugyanazt a térképet jelenti. Hadtörténelmi Térképtár B. IX. c. 6/2. Hadtörténelmi Térképtár B. IX. c.7. Hadtörténelmi Térképtár B. IX. c. 6/3. 99