Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok megye vasúti fővonalainak kiépítéséhez / 9. o.
CSEH GÉZA ADALÉKOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE VASÚTI FŐVONALAINAK KIÉPÍTÉSÉHEZ 1994-ben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 9. számú évkönyvében a "Vasúthálózat kiépítése Jász-Nagykun-Szolnok megye területén" címmel tanulmányt jelentettünk meg, amelyben a vasúti fővonalak kiépítését vázlatosan, a helyiérdekű vasúthálózat kialakulását pedig részletesen is ismertettük. Mivel az 1847-ben megnyitott pest-szolnoki, az 1857-ben, illetve 1858-ban átadott szolnok-debreceni és szolnok-aradi vonal kiépítéséről viszonylag kevés helyi levéltári adat található, később a kutatásokat a Magyar Országos Levéltár abszolutizmus kori irataiban, az Országos Széchenyi Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár hírlapanyagában tovább folytattuk. Ugyancsak adatokat gyűjtöttünk a vasuttörteneti szakirodalom országos és máshol megjelentetett helyi munkáiból, melyek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vasútvonalak kiépítésével is foglalkoznak. A budapesti közgyűjteményekben és a JászNagykun-Szolnok Megyei Levéltárban felkutatott forrásokra támaszkodva készült el ez az újabb tanulmány, amely a vasútépítések kezdeti időszakának eseményeiről kíván újabb adalékokat szolgáltatni. Az első vasútvonalak, melyek jelenleg is vasúti fővonalak, nemcsak a Tiszavidék gazdasági fejlődésében, hanem a későbbi területi, közigazgatási átszervezésekben is meghatározó tényezőnek számítottak. 1876-ban elsősorban vasúti csomópont jellege miatt lett megyeszékhely Szolnok, míg a városiasabb és népesebb Jászberény elvesztette kiemelt közigazgatási központ szerepkörét. Szolnok nagyipara, a vasúti járműjavító, a malmok, majd később a cukorgyár és a papírgyár a vasutak és részben a vízi szállítás előnyei miatt települtek ide, de kedvezően alakult az olyan kisebb jelentőségű vasúti csomópontok fejlődése is, mint Karcag és Mezőtúr. A pest-szolnoki vasút Szolnok országos viszonylatban is azok közé a városok közé tartozott, melyek a legkorábban kapcsolódtak be a vasúti forgalomba. A Bécs-Pest9
