Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében / 103. o.
Görgei hivatali ténykedésének első nyoma az a sajátkezüleg fogalmazott körlevél, amelyet augusztus 29-én a Tiszán inneni kerület törvényhatóságaihoz intézett. A 18 példányban szétküldött körlevélben Görgei a törvényhatóságok segítségét kérte annak érdekében, hogy feladatának eleget tehessen, tehát "a máris felállított vagy legalább felállítófélben levő" különböző seregosztályokat (...) zászlóaljakba s azokat nagyobb hadtestekbe" alakítsa, a sereghez tartozó tüzér- és utász- vagy hidászkart megteremtse, s az egészet úgy összehangolja, hogy az szeptember végéig "az ellenség előtt sikeresen használhatóvá váljék". Mivel az ellenség egyik legnagyobb erőssége a nagyszámú tüzérség, arra kell törekedni, "hogy minél erősebb tüzérkarral (...) szállhassunk síkra". A sereg annyi ágyút kap, amennyihez előfogatokat "az országos pénztár terhelése nélkül" ki tud állítani. Ezért kéri a törvényhatóságokat, hogy ajánljanak fel "egészséges, erős, a húzáshoz már szokott lovakat" az ágyúk és mozgó híd (Nothbrücke) fogataihoz. Emellett kérte a törvényhatóságokat, hogy "a már ajánlkozott önkénytesek közöl a tüzérkarhoz vagy 10-15, némi műveltséggel bíró ügyes egyént, az utász-hidászkarhoz pedig szinte 10-15 egyént, kik vagy kovács, lakatos, asztalos, bognár, kádár, molnár, ács, kőmíves, halász, kötélverő s több efféle mesteremberek, vagy ügyesföldmunkások, mint kertészek, téglavetők, kút- és árokásók vagy bányászok" válasszanak ki, és azokat azonnal Szolnokra küldjék úgy, "hogy szeptember 4-én már ott lehessenek, a gyakorlatokat azonnal elkezdendők". Hozzátette, hogy "a mérnökséghez értő egyének ezen utász-hidászkarnál főleg, mégpedig kitüntetésre és előmozdításra való kilátással alkalmazhatók". Az elkészült körlevelet azonban csak augusztus 31-én küldte szét a hatóságoknak 18 A körlevél szövege arra mutat, hogy Görgei - még ha kételyei is voltak saját nyelvtudását illetően - képes volt szabatosan használni a magyar hivatali nyelvet. A körlevélből nem hiányoztak a megszokott fordulatok ("E nagyszerű cél elérésében, csekély tehetségemnél fogva - leginkább az illető hatóságok szíves közremunkálására szorulok". "...nyújtana nekem segédkezet e nemzeti ügy legerélyesebb előmozdítására 1 '; a törvényhatóság "általánosan elismert hazafiúsága", "egyedül hazánk érdekében tett kérés"). A stílusbeli hasonulás azonban nem jelentette a törvényhatóságok tiszteletével való feltétlen azonosulást. Szintén még Pestről kérte Heves megye közönségét és Szolnok városa tanácsát, hogy szeptember 3-i érkezésére biztosítson számára egy, lehetőleg bebútorozott lakást és egy négy ló tartására alkalmas istállót. A tettvágy és a mellékes dolgok túldimenzionálása egyaránt megfigyelhető az átirat utolsó soraiban: "... azon esetben, A szolnoki tábor iktatókönyvében nincs nyoma annak, hogy mely törvényhatóságoknak küldte meg Görgei a körlevelet. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kerületben található megyéknek (Abaújvár, Bereg, Borsod, Gömör, Heves és Külső-Szolnok, Sáros, Szepes, Toma, Ung, Zemplén), a szepesi XVI városnak, a Jászkun Kerületnek és a Tiszán inneni kerületben található szabad királyi városoknak (Bártfa, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Szeben). Ez összesen 18 törvényhatóság. FÉNYES Elek: Magyarország leírása. II. köt. Pest, 1847. 233-325. - A körlevél sk. fogalmazványát lásd. MOL Görgey-lt. b/7. fasc. No. 1. Rontott, aláíratlan tisztázata uo. b/4. fasc. Kivonatosan közli HERENDI József: A Jászkun-kerületek a szabadságharcz alatt 1848- és 1849-ben. Cegléd, 1901. 51. 110
