Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Görgei és az önkéntes mozgó nemzetőrség szolnoki tábora 1848 szeptemberében / 103. o.

HERMANN RÓBERT GÖRGEI ÉS AZ ÖNKÉNTES MOZGÓ NEMZETŐRSÉG SZOLNOKI TÁBORA 1848 SZEPTEMBERÉBEN Az 1848. március 15-i pesti forradalom legfontosabb dokumentuma, a 12 pont ötödikként nemzeti őrsereget követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt, s 1848-1849 Magyarországán különleges jelentőségre tett szert. Olyan keretet jelentett, amelyben a lakosság egy jelentős része elsajátíthatta a fegyverforgatás alapismereteit, s ezt a reguláris hadsereg megszervezésénél kamatoztathatta. Az 1848:

XXII. törvénycikk azokat a 20 és 50 év közötti férfiakat kötelezte nemzetőri szolgálatra, akik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 forint értékű házzal vagy földdel, egyéb községekben fél jobbágytelekkel vagy ennek megfelelő nagyságú földterülettel rendelkeztek; illetve ha évi 100 pengő forint tiszta jövedelmük volt. A nemzetőrségi törvény szerint a nemzetőrség elsődleges feladata "a személyes és vagyonbátorság, a közcsend, a belbéke biztosítása" volt. A törvény egyes paragrafusai ugyan lehetővé tették a nemzetőrségnek községe és törvényhatósága határain kívüli szolgálatát, de valószínűleg maguk a törvényalkotók sem gondolták, hogy milyen hamar és milyen gyakran lesz szükség e paragrafusok alkalmazására. A délvidéki szerb lázadás kitörése, illetve Jellacic horvát bán fegyveres készülődései miatt a kormány úgy intézkedett, hogy a nemzetőrséget rendszeres váltásokban a veszélyeztetett vonalakra kell vezényelni. A váltások időtartama általában négy és nyolc hét között váltakozott. A nemzetőrség tábori szolgálata azonban nem váltotta, nem is nagyon válthatta be a hozzá fűzött reményeket. Mire egy-egy zászlóalj belejött volna a tábori szolgálatba, már indulhatott is haza. A nemzetőrség nimbuszát aztán végképp tönkretette az, hogy Szenttamás első ostroma után a táborban állomásozó tolnai nemzetőrzászlóalj fogta magát és hazament szülőföldjére. Az eset ugyan nem okozott különösebb zavart a hadműveletekben, de figyelmeztette a politikai és katonai vezetést arra, hogy a nemzetőrség tábori szolgálatától nem lehet komolyabb eredményeket várni. Mészáros Lázár hadügyminiszter július 25-én, valószínűleg Batthyány Lajos miniszterelnök egyetértésével rendeletet adott ki, amelyben arra hivatkozva, hogy az egyes megyék a nemzetőrség mozgósításánál célszerűtlenül jártak el, a következő kérdésekre kért válasz? az egyes törvényhatóságoktól: 1. A törvényhatóságban hány összeírt nemzetőr van? 2. Ezekből mennyi van kiképezve és felszerelve? 103