Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 11. (Szolnok, 1996)

TANULMÁNYOK - Botka János: A jogállás és katonai szolgálat kapcsolata a kunok és jászok török hódítás előtti történetében / 65. o.

szolgálatok) ilyen határozott megjelenése igen jelentős tartalmi, ha még igazán nem is minőségi változást eredményezett számukra.

90 Terheik fokozódása egyre szorosabb összefüggésbe került immár az ország helyzetének romlásával és a királyi jövedelmek elégtelenségével, s ebben elhalványult katonai erejük sem bírt semmiféle ellensúlyozó szereppel. Ezekről az állapotokról az 1518. szeptember 29-én Bacsón tartott országgyűlés az alábbiakat kényszerült megállapítani: "a királyi felségnek gyakran nyújtott pénzsegély keveset használt, és röviden szólva, az ország és a haza összes dolgai mind védelmének eszközlésében, mind a törvényszékek tartásában zavart és visszás rendben folytak." Ugyanezen országgyűlés 14. cikkelye, amikor a kincstár és az udvar jövedelméről intézkedik, a kunokat és a jászokat "a királyi felség konyhájának ellátására és fenntartására a budai tiszttartó kezéhez" rendeli, több mezőváros és várterület mellett. A szászok és több királyi város jövedelmét pedig a királyi kincstárnok kezelésébe utalja.

91 Ezekből az évekből nincsenek konkrét adatok szolgáltatásaikról, a bekövetkezett változások valósan nem ítélhetők meg. A nádori méltóság örökösségét, élethossziglan szóló tisztséggé nyilvánítását deklaráló 1526. évi törvény azonban ezen hivatal majdan többszöri betöltetlensége ellenére is -jelentős horderővel bírt, s módosítólag hatott a jászkunok viszonyainak alakulására, olykor helyzetük egyértelmű megszilárdulását eredményezve. Ezt követően településeik határai, földjei is nagyobb védelmet kaptak. 1527-ben Báthori István nádor mint a királyi kunok bírája említtetik. A királyi szó használata ebben az esetben - nézetünk szerint - fontos tartalmat takart mind a nádor, mind a kunok számára. A király főbírájához tartozni, ill. egy jelentős koronabirtok judexének lenni (szép tiszteletdíjjal), nem volt közömbös dolog. János király 1527. március 11-én Esztergomban a kolbászszéki összes kun részére megerősítette és kiváltságlevél alakjában kiadta Mátyás 1461. és Ulászló 1492. évben kelt, s néki felmutatott oklevelét. 1533. március 13-án a herényiek és négyszállásiak részére is kedvező intézkedés született, mentességet kaptak a forspontozas terheitől. 1536-ban János királyt ismét a kunok keresték fel Nagyváradon, ahol a kolbászszéki kunok kapitányai és királyi szabadosai részére a régi királyok által kiadott és megpecsételt azon kiváltságlevelük nyert megerősítést, amely szerint felettük csak saját "választott és meghitelt bírájuk mondhat ítéletet, s aki pecsétjével idézi maga elébe őket".

92 A kunok és jászok ekkortájt mutatott - úgymond - aktivizálódása összefüggésben van azzal a katonai teljesítménnyel, amelyet 1530-ban - János király oldalán - insurrectio keretében nyújtottak. Buda ostrománál ugyanis Vécsey István Nem tudunk egyetérteni azon kutatói véleményekkel, amelyek az 1514. évi decretum (VE.) 23. cikkelyét úgy interpretálják, hogy az büntetés amiatt, mert a kunok és a jászok részt vettek a Dózsa-féle parasztháborúban. (Lásd pl.: TÓTH Tibor (szerk.)Adatok Szolnok megye történetéből . I. kőt. Szolnok, 1980. 45.) MTT 1000-1526. 751. 1518. évi decretum (II.) 1. c.,Uo. 761. 14. c. Uo. 847. 1526. évi decretum (VII.) 22. c; KELÉ J. 1903. 220.; GYÁRFÁS I. 1883. 389, 391., 395. 93